Miért meztelenedtünk le?

Bár az évmilliókkal ezelőtti éghajlatot nagyon nehéz megbecsülni, de Passey professzor és csapata a geokémiai vizsgálatok alapján úgy véli, hogy négymillió évvel ezelőtt – a legkorábbi ismert jégkorszakot megelőzően − a kenyai Turkana medencében, ahol a feltételezések szerint az ember ősei először álltak talpra, a talaj hosszú időn keresztül 30-35 fokos volt, vagyis az átlagos nappali hőmérséklet még magasabb, 37-38 fok körül lehetett.

A tudós szerint a kánikula szerepet játszhatott abban, hogy őseink elveszítették bundájukat, kifejlődött az izzadás képessége, s felegyenesedtek. A két lábon járással ugyanis távolabb került a testük a felhevült földfelszíntől, s a napsugárzás is kisebb felületen érte őket.

A tudósok egyébként régóta keresik a választ arra, mikor és miért veszítette el szőrzetét az ember, de kielégítő magyarázatot máig nem sikerült találni. Darwin úgy vélte, ősapáink vélhetően jobban kedvelték a csupasz nőket, így a szőrtelenség a szexuális szelekció eredménye. Létezik olyan teória is, hogy a szőr elvesztésével sikerült kiküszöbölni, hogy a zsákmány üldözése közben túlhevüljenek őseink. Más elméletek szerint a csupaszság előnye, hogy szőrzetünkkel együtt a parazitáinktól is megszabadultunk. Megint mások úgy vélik, hogy a bőséges verejtékezés miatt kellett megválnunk szőrmebundánktól. Csakhogy a legtöbb elmélet nem tud magyarázatot adni arra, hogy a hasonló kihívásokkal szembesülő többi emlős mért nem dobta le a szőrzetét.

A meztelenség evolúciós előnyeit nehéz belátni. A szőr hőszigetel, megvédi a bőrt a közvetlen napfénytől és a sérülésektől. Az izzadás képessége pedig nem teszi szükségessé a szőrtelenséget, hiszen a verejtékező huszármajmok sem kopaszodtak meg az idők során. Másrészt a bőséges izzadás fokozott folyadékbevitelt tesz szükségessé, ami a kánikulai szárazságban szintén nem előnyös.

Az egyik legérdekesebb csupaszság-elmélet Alister Hardy tengerbiológus nevéhez fűződik, aki szerint az emberiség akkor veszíthette el a szőrzetét, amikor vizes közegben élt. A csupaszság és a bőr alatti zsírréteg ugyanis leginkább a vízi emlősökre jellemző. A vízimajom-elmélet ráadásul magyarázatot adna más, máig megoldatlan evolúciós jellegzetességeinkre is, mint a mélyebben elhelyezkedő gégefő, vagy a rossz szaglás. Ám a tudományos világ ezt az elméletet sem tartja igazoltnak.