Ha nők vezetnék a világot…

Csimpánzok és bonobók (törpecsimpánzok) viselkedését tanulmányozták a Harvard Egyetem biológusai, mégpedig az állatok számára igen kihívó helyzetben, az étkezés előtt. (Tudni kell, hogy a tudósok által legközelebbi rokonainknak tartott két főemlős társaság az együttélésében mintegy leképezi az ember matriarchális, illetve patriarchális társadalmait. A csimpánzok ugyanis hímek uralta csoportokban élnek, ezzel szemben a bonobóknál mindig egy nőstény az uralkodó.) A tudósok figyelme a hím majmok viselkedésére irányult mindkét csoportban: hogyan változik a hormonszintjük a vetélkedési helyzetben (az evéskor).

Vatta segítségével nyálmintát vettek az állatoktól, és azt elemezték. Kiderült, hogy az étkezés előtti versenyhelyzetben (kinek jut előbb és több ennivaló) a hím csimpánzoknál a tesztoszteronszint emelkedett meg, amelyről a kutatók úgy vélik, az állatok vetélkedési hajlamát és agresszivitását növeli. Ezzel szemben a hím bo-nobóknál a stresszhormonnak is nevezett kortizol nevű anyag szintje nőtt meg, ami ugyan izgalmi állapotba hozza az állatokat, de nem teszi agresszívvá. Vagyis a hím törpecsimpánzok esetében versenyhelyzetben a megengedőbb, passzívabb társas stratégia jut érvényre, ami esetünkben annak eltűrését jelenti, hogy az ételhez más is hozzáférjen.

Ez a versengésben mutatkozó hormonális hatás összefüggésbe hozható a bonobók csoportjára jellemző nőstényuralommal, ami a hímekre is úgy hat, hogy még versenyhelyzetben is inkább kerülik az összetűzéseket. A kutatók a bonobók mintájára az emberi társadalmakban is inkább a nőkre bíznák a vezetést.