Hová lett a szfinx orra?

Az emberfejű, oroszlántestű lény szobrát egyetlen mészkőtömbből faragták ki, 57 méter hosszú és 20 méter magas. A tudósok szerint 4600 évvel ezelőtt épült, Khefrén fáraó parancsára, akinek piramisa előtt áll. Az arabok Abul Holnak, a Rettegés Atyjának nevezték, a XVIII. és XIX. századi látogatók pedig azt tartották, hogy egy rég eltűnt, rendkívüli ókori civilizáció alkotása.

A legenda szerint az orr vesztét Napóleon katonái okozták, akik az 1798-as hadjárat során ágyúikkal a szobornál gyakorlatoztak. Ám mostanában arra hajlanak a kutatók, hogy akkoriban már orr nélkül leledzett a szobor. A kérdés tisztázásában segíthetnek a korabeli rajzok, bár azok sem teljesen megbízhatóak.

A korabeli művészek akkor is rajzoltak neki orrot, ha már nem volt. Erre vall, hogy több grafikát összehasonlítva, más-más formájú orrot láthatunk. Azt biztosan lehet tudni, hogy a középkor folyamán többször is csak a fej látszott ki a homokból. A muzulmánok „haragudtak” rá, hiszen az iszlám tiltja az emberábrázolásokat. És gyakran használták célpontnak, talán így lőtte szét egy mameluk. De előkerült olyan feljegyzés is, korabeli utazótól, mely szerint 1767-ben már orrotlanul merengett a világba a szfinx. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor Napóleon megszállta Egyiptomot, már évtizedek óta így volt.

Úgyhogy ha másban nem is, de ebben ártatlan a franciák világhódító császára.