Kinek öröm, kinek bánat

Na jó, ez talán túlzás, mert az egész kínálatban csak egy olyan műsor volt, amit nem lehetett végignézni. Ez pedig a harmadosztályú celebek önalázásai, amit bő másfél órás időtartamban volt szíves feltálalni a tv2. Úgyhogy erről a nagy rakás trágyadombról ennyit.

A többi műsor a különböző csatornákon változó színvonalú – hol jobb, hol éppen csak elviselhető – volt. Néhány nap múltán már nehéz felidézni bármelyiket is. Rengeteg operett és kuplé, sok nóta és Friderikusz-paródia. Ez utóbbit Nacsa Olivér tökélyre fejlesztette: nemcsak arcvonásokban és mimikában, valamint hanglejtésben hasonlít modelljéhez, hanem képes abszolút módon megragadni a figura lényegét.

Soha nem lesz már olyan súlya a szilveszteri tévéműsoroknak, mint egykoron. Manapság ki a csuda beszélne másnap arról, hogy „a Galla hű de jó volt”, vagy „Nahát, az a Sas Józsi-ismétlés...!” Bár ez utóbbinak stabil, hű közönsége van, többnyire kacagástól könnyező ősz fazonok. Nem tudom, ugyanők-e Fásy Ádám imádói, talán igen, talán nem. De mindegy is. Lényeg az, hogy ezúttal mindenki megtalálhatta a maga műfaját, a népzemétől a nemzeti rockig.

Aki meg nem bírja a szilveszteri kényszer-bulizást, az nézhette a sok blőd amerikai filmet a különböző csatornákon. Az RTL Klub már évek óta ezt kínálja, s igaza is van – arról nem beszélve, mennyit spórol vele...

S ami a szilveszteri műsor esetében mindig a legfontosabb: túl vagyunk rajta.

A témáról bővebben olvashatnak a Szabad Föld január 7-én, pénteken megjelenő 1. számának 40. oldalán.