Kinek öröm, kinek bánat

Messze vagyunk már a tévészilvesztertől, de azért a tévéjegyzet írójának mégiscsak illik megemlékezni róla. Ha már úgyis végigszenvedte.

BulvárUjlaki Ágnes2011. 01. 06. csütörtök2011. 01. 06.
Kinek öröm, kinek bánat

Na jó, ez talán túlzás, mert az egész kínálatban csak egy olyan műsor volt, amit nem lehetett végignézni. Ez pedig a harmadosztályú celebek önalázásai, amit bő másfél órás időtartamban volt szíves feltálalni a tv2. Úgyhogy erről a nagy rakás trágyadombról ennyit.

A többi műsor a különböző csatornákon változó színvonalú – hol jobb, hol éppen csak elviselhető – volt. Néhány nap múltán már nehéz felidézni bármelyiket is. Rengeteg operett és kuplé, sok nóta és Friderikusz-paródia. Ez utóbbit Nacsa Olivér tökélyre fejlesztette: nemcsak arcvonásokban és mimikában, valamint hanglejtésben hasonlít modelljéhez, hanem képes abszolút módon megragadni a figura lényegét.

Soha nem lesz már olyan súlya a szilveszteri tévéműsoroknak, mint egykoron. Manapság ki a csuda beszélne másnap arról, hogy „a Galla hű de jó volt”, vagy „Nahát, az a Sas Józsi-ismétlés...!” Bár ez utóbbinak stabil, hű közönsége van, többnyire kacagástól könnyező ősz fazonok. Nem tudom, ugyanők-e Fásy Ádám imádói, talán igen, talán nem. De mindegy is. Lényeg az, hogy ezúttal mindenki megtalálhatta a maga műfaját, a népzemétől a nemzeti rockig.

Aki meg nem bírja a szilveszteri kényszer-bulizást, az nézhette a sok blőd amerikai filmet a különböző csatornákon. Az RTL Klub már évek óta ezt kínálja, s igaza is van – arról nem beszélve, mennyit spórol vele...

S ami a szilveszteri műsor esetében mindig a legfontosabb: túl vagyunk rajta.

A témáról bővebben olvashatnak a Szabad Föld január 7-én, pénteken megjelenő 1. számának 40. oldalán.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek