Delfin–ember szótár

A delfinek füttyökből és csettegésekből álló „nyelve” és a velük való kommunikáció régóta izgatja a kutatókat, és megmozgatja a sci-fi írók fantáziáját is (jól ismert Robert Merle Állati elmék című műve). Az 1960-as évektől kezdve rendszeresen folynak olyan kísérletek, amelyekben képekkel és hangokkal kommunikálnak fogságban tartott delfinekkel.

Az 1990-es években Louis Herman palackorrú delfinekkel kísérletezett Honoluluban. Megállapította, hogy a delfinek több mint száz különböző szót képesek észben tartani. Ami még meghökkentőbb: akkor is képesek helyesen végrehajtani a parancsokat, ha egymástól eltérő utasításokat adnak számukra ugyanazokkal a szavakkal. Így például megértik a különbséget a „vidd a szörfdeszkát az emberhez” és a „vidd az embert a szörfdeszkához” parancs között. Ám ez csak egyirányú kommunikáció volt.

Denise Herzing és munkatársai 1998 óta próbálják kidolgozni a delfinek és az emberek közötti kétirányú kommunikációt. Nagy kihívást jelent, milyen hangokat is használjanak. A delfinek képesek akár 200 kilohertzes rezgésszámú (az emberi hallás felső határa nagyjából 20 kilohertz) hangokat is kibocsátani, s hangadás közben változtathatják annak frekvenciáját és hullámhosszát is.

A delfinek hangjának rögzítésére, értelmezésére és a válaszadáshoz a kutatók egy okostelefon méretű számítógépet fejlesztettek ki, amelyhez két olyan hidrofon (víz alatti mikrofon) csatlakozik, amely képes érzékelni a delfinhangok teljes tartományát.