Hamisság, amerre nézünk

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2009 és 2010 után 2011-ben is, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet által végzett ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatás keretében igyekezett fényt deríteni arra: hogyan vélekednek az emberek a hamisítás jelenségéről. Kutatásaik legfontosabb tanulsága, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a hamis termékeket gondolkodás nélkül megvásárlók aránya.

A hamis ruházati termékek iránt a legnagyobb a kereslet, hiszen minden hatodik magyar bármikor venne ilyet, míg 39 százalékuk elgondolkozna ezen. A legóvatosabbak a bizonytalan forrásból származó gyógyszerekkel vagyunk. Ilyen készítményt a magyarok csak 1 százaléka venne gondolkodás nélkül.

A hamis termékek iránti nyitottságot erősen befolyásolja a kor. A fiatalok (30 év alattiak) és a fiatal középkorúak (30–45 évesek) az átlagosnál nyitottabbak erre, míg az idős középkorúak (46–65 évesek) és az idősek (65 év felettiek) az átlagosnál jóval elutasítóbbak.

A kutatás adatai szerint az elmúlt egy évben a lakosság 13 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. A megkérdezettek 8 százaléka többször is, míg 5 százaléka csak egyszer. Az is kiderült, hogy a magyarok nem igazán tekintenek hamis termékként a nem eredeti ruházati termékre. A hamis ruházati termék vásárlását ugyanis minden hatodik magyar bevallotta. A második legnépszerűbb terméknek a hamis illatszer bizonyult. Ilyet a magyarok 6 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben. A legkevésbé népszerűnek a komoly egészségügyi kockázatot rejtő, bizonytalan forrásból származó élelmiszerek és gyógyszerek bizonyultak.

A kutatás szerint az internetezők körében a zenei tartalmak és a filmek illegális forrásból való letöltése a legnépszerűbb, természetesen ezek is hamis terméknek számítanak. Ze¬nét 19 százalékuk, míg filmet 17 szá­zalékuk töltött le, legalább egyszer. Szoftver esetében az arány 8, míg könyv esetében 7 százalék. A letöltők többsége nem csak egyszer választotta ezt a formáját a beszerzésnek, hiszen zenét a megkérdezettek 16 százaléka, míg filmet a megkérdezettek 14 százaléka töltött le többször is. Az illegális forrásból történő letöltés leginkább a fiatalokra jellemző: tíz internetet használó fiatalból három rendszeresen szokott illegális forrásból származó zenei tartalmat letölteni.

Csak minden ötödik magyarnak fontos, hogy márkás legyen a ruhája és/vagy cipője. A válaszadók több mint fele szerint ugyanakkor a hamis termék gyengébb minőségű, mint az eredeti, sőt a megkérdezettek háromnegyede szerint hosszú távon jobban megéri eredeti terméket vásárolni, mint hamisítványt. A kutatás arra is rámutat, hogy a magyarok döntő többsége nem büszkélkedik, hanem inkább eltitkolja, ha hamis terméket vásárolt. Mindössze minden tizedik vásárló dicsekedne el ismerőseinek, hogy milyen jó üzletet csinált, amikor az eredeti termék helyett egy hamisítványt választott.

Az emberek közel 60 százaléka tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el, és hogy munkahelyek szűnnek meg. Az emberek 55 százaléka pedig tudja: aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Megoszlanak a vélemények a hamis termékek vásárlóinak az esetleges felelősségre vonásáról; Magyarországon egy ilyen jogszabállyal az emberek 22 százaléka értene egyet.