Gyilkos indulatok

Othellót, a velencei mórt, Shakespeare ünnepelt hősét a féltékenység késztette gyilkosságra és önnön elveszejtésére. Mára ő a zöld szemű szörny fő megtestesítője. Sokan ismerik ezt az érzést, amely pillanatok alatt romba dönti a józan gondolkodást, és kevesen tudnak szabadulni tőle. A szerelmesek többsége minden gondolatával azt kívánja, kedvese csak neki létezzen. A féltékenység mindazonáltal annyiféle, ahány ember él a Földön. Egyvalami közös benne mindenkinél: az elhatalmasodó érzés mindig bánatot, vitát (olykor pedig katasztrófát) okoz.
A férfiak rosszabbul viselik a féltékenységet, mint a nők – magyarázza Gombos Tamás klinikai szakpszichológus. Ráadásul szinte az összes szerelmesregény és -film azt a tévhitet sugallja: akkor szereted a másikat, ha tíz körömmel ragaszkodsz hozzá, és akkor komoly a kapcsolat, ha senki mást nem engedsz a párod közelébe. S hogy a világ „tökéletesen” biztosítsa számunkra a szenvedést, még azt is el akarja hitetni velünk: a szeretet nagysága egyenesen arányos a féltékenységgel. Ebből aztán nagyon nehéz jól kijönni. Abban pedig egészen biztosak lehetünk, hogy előbb-utóbb az egyik félnek a terhére lesz a másik túlzott birtoklási vágya, alaptalan gyanúsítgatása.
A féltékenységet a saját bizonytalanságunk és a szeretet hiánya szüli – szögezi le a szakember. Aki tökéletesen érzi magát a bőrében, magabiztos, elégedett a külső és belső értékeivel, társa ebben megerősíti, párkapcsolata kiegyensúlyozott, annak valószínűleg eszébe nem jut féltékenykedni. Nem véletlen, hogy a kishitű, önmagukat leértékelő emberek a legféltékenyebbek. Az önbecsülés hiánya pedig azt erősíti a gyanakvó személyben, hogy valami okból nem méltó a másik szeretetére.
A zöld szemű szörny megjelenése nem kizárólag a szeretetből, hanem a félelemből fakad. Abból a félelemből, amelyet a másik esetleges elvesztése miatt érzünk. A féltékenységet harag, szomorúság és szorongás is kíséri, aminek következtében betegséggé is válhat az önemésztő érzés. Vannak olyanok, akiknél rövidzárlatot idéz elő a rendellenes birtoklási vágy, s beszűkült tudatállapotukban képtelenek uralni gondolataikat, cselekedeteiket.
Akadnak köztük, akik ilyenkor gyilkolnak is.
Ki ne emlékezne arra a közelmúltbeli debreceni tragédiára, amikor egy 38 éves rendőr főhadnagy, engedéllyel magánál tartott önvédelmi fegyverével, szerelemféltésből fényes nappal lelőtte kedvesét, annak férfi ismerősét, majd önmagát is. Mind a hárman életüket vesztették. A rendőr egyébként évekig zaklatta élettársát rémisztő féltékenységi jeleneteivel.
Ugyancsak sokkoló volt az a kecskeméti gyilkosság, melynek során egy 49 éves férfi féltékenységből megölte élettársát és annak nővérét. Búcsúlevelében leírta: nem bírta elviselni, hogy szerelme megcsalta. A férfi és a két nő után hat gyerek maradt árván.