Friss diplomával a zsebben

E tevékenységet tavaly ősztől kell végezniük az egyetemeknek-főiskoláknak, és már rengeteg hasznos információval szolgál számukra. A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) már a törvényi kötelezettség előtt, 1999-ben elkezdték a végzett hallgatók kikérdezését. Általában a megkeresettek negyede válaszol a feltett kérdésekre.
Ma már négyféle kutatást készítenek: vizsgálják a szociális helyzetet, az oktatókról kialakult véleményt, a végzősök elhelyezkedési esélyeit, és elemzik a pályakezdőt alkalmazó cég igényeit is.
Ezekben a hetekben már a kilencedik értékelést kapták kézhez az egyetem szenátusának tagjai – mondta Szabó Imre, a BME Diákközpontjának vezetője. A legfrissebb felmérésből kiderült, hogy a végzett diplomások több mint kilencven százaléka el tudott helyezkedni. Közel nyolc százalék az aránya azoknak, akik azonnal újratanulásba kezdtek PhD-, illetve nappali tagozatos hallgatóként. Így a munkanélküliek aránya mindössze egy százalékot ért el a válaszadók körében.
Értékes adat az egyetem számára, hogy a végzett hallgatók az utóbbi időben könnyebben találnak maguknak munkát. Ezt jelzi, hogy a diplomát követő első munkába lépés átlagos ideje az elmúlt négy évben 2,4 hónapról 1,6 hónapra csökkent. Az elmúlt négy évben most a legalacsonyabb (4,8 százalék) azoknak az aránya, akik fél éven belül nem tudtak elhelyezkedni.
A felmérés során azt is megkérdezték a végzettektől, hogy az egyetemen szerzett ismereteket miként hasznosítják munkájukban. Minden hatodik diplomás azt válaszolta, hogy a tanult ismeretek elengedhetetlenek. Jól használhatónak tartja közel negyven százalékuk, igaz, ugyanennyien csak részben használhatónak gondolják az egyetem tananyagát. Figyelemre méltó, érdekes adat, hogy mennyit keresnek a pályakezdők: a végzettek havi bruttó átlagkeresete tavaly 290 810 forint volt.
A győri Széchenyi István Egyetemen még színesebb a kép, mert humán és műszaki oktatás mellett egészségügyi és zeneművészeti képzést is folytatnak. Ahogy a műszaki egyetemen, itt is nagyon fontosnak tartják a nyelvtudást. A győri egyetemen a tavalyi és az idei felmérés eredményei egy ponton térnek el jelentősen egymástól: az elmúlt évben a hallgatók közel egytizede rendelkezett egynél több nyelvvizsgával, az idén ez az arány jóval nagyobb, a megkérdezettek több mint egynegyedének volt két nyelvvizsgája – tudtuk meg Tamándl Lászlótól, az egyetem Karrier és PR Irodájának vezetőjétől.
Bruhács Tamás, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a pályakövetési felmérést minden felsőoktatási intézménynek el kellene végeznie, de egyelőre hiányzik az egységes módszertani leírás. Ennek érdekében az Educatio Kht. néhány héten belül megkezdi a pályakövetési felmérések egységes módszertanának kidolgozását. A pályakövetési felmérések jelentősége egyre nagyobb lesz, hiszen az egyetemek és főiskolák számára még fontosabbak lesznek a hallgatói visszajelzések, mint korábban voltak. Az intézmények pénzügyi támogatása ugyanis a hallgatók létszámán múlik majd.