Békésen tanulnak

A megye északi részén, békési központtal hat iskolát vontak össze: a három helyi mellett két dévaványai és egy tarhosi iskola tartozik ide. A huszonhárom telephelyen működő intézmény a képzés több formáját nyújtja: van óvoda, általános iskola, szakképző iskola, gimnázium, lakásotthon, gyermekotthon és kollégium, sőt gyógypedagógiai módszertani részleg is. Az ezerötszáz tanuló képzéséről kétszáz pedagógus gondoskodik, de az intézményben háromszáznál több alkalmazott dolgozik.
– A tanulók az integrációból nem sokat vettek észre – mondta Kissné Balogh Ibolya igazgató. – Ugyanabban az iskolában tanulnak tovább, ahol korábban, legfeljebb szeptembertől új arcok jelentek meg a katedrán. Ugyanis a feladatokat újra szét kellett osztanunk, és nem mindenki maradhatott a korábbi munkaterületén, illetve egy-két tanár ingázik a telephelyek között. Az összevonás előtt is megvolt a tanulók lehetősége arra, hogy az egyik képzési formából átmenjenek a másikba, de egy nagy intézmény keretében ez sokkal egyszerűbb. Ha valamelyik tanuló úgy érzi, hogy nehéz neki a gimnázium, akkor választhat egy könnyebb képzési formát. Tehát az intézményen belül találhat érdeklődésének és képességeinek megfelelő képzést. Ehhez nem szükséges diákigazolványt cseréltetnie és kollégiumot váltania.
A két legtávolabbi telephely – Békés és Dévaványa – hatvan kilométerre esik egymástól. Ebben a helyzetben a vezetés számára új feladatot jelent, hogy szakmailag egységessé váljon a tantestület. A kihívást erősíti, hogy a korábbi több mint harminc vezetőből csupán tizennégy maradt meg. Közben ötvenféle képzést ajánlanak a diákoknak, és ezt kiegészíti a felnőttképzés. Sok munkával jár, hogy az új információk az intézmény minden részébe eljussanak. A vezetői értekezletet minden alkalommal más településen tartják, így a kollégák havonta legalább egyszer találkozhatnak egymással. Emellett sok továbbképzést szerveznek a pedagógusok részére.
– Tartottunk attól, hogy az összevonás jelentős létszámleépítéssel jár majd – idézi fel a kezdetet az igazgatónő –, de szerencsére ez nem következett be. Többen épp nyugdíj előtt álltak, mások prémiumévüket töltik, illetve néhány kolléga határozott időre szóló szerződését nem hosszabbítottuk meg. Az biztos, hogy az összevonás jelentős megtakarítással jár, így összehangolhatjuk a képzési formákat. A párhuzamos képzéseket megszüntettük. Például mezőgazdasági gépészeket képeztünk Dévaványán és Békésen is, erre ezentúl csak Békésen kerül sor. Sajnos az idén tovább csökken az oktatás normatívája. Tehát a fenntartó, a megyei önkormányzat részéről nagy előrelátásnak bizonyult, hogy idejében összevonta az iskolákat, és így hosszú távon fenntartható képzési rendszert alakított ki – összegzi véleményét Kissné Balogh Ibolya.

Pontok bűvöletében
Február 15-éig kell beadni a jelentkezési papírokat azoknak a fiataloknak, akik felsőfokú intézményekben szeretnének továbbtanulni. Nehéz döntés előtt állnak a diákok, hiszen választaniuk kell, aztán számolgatni sem árt, hogy minél több ponttal szerezzenek maguknak esélyt a bejutásra. Amíg az elmúlt években 144 pont volt a maximum, az idén ennyi még a minimumhoz is kevés lesz. De csak azért, mert 2008. január elsejétől változott a pontszámítás rendszere.
A felvételi pontok kiszámításánál kétfajta módszer lehetséges: vagy a tanulmányi és az érettségi pontokat adják össze, vagy az érettségi pontok kétszeresével számolnak. A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbbet alkalmazzák. Mindkét esetben ehhez adják hozzá a többletpontokat (legfeljebb 80 lehet), így a maximálisan elérhető összes pont 480 lehet.
Tanulmányi pontokból legfeljebb 200 jöhet össze. Ebből 100-at lehet összeszedni a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv és egy választott tárgy két utolsó tanult év végi tantárgyi érdemjegyeiből. Ehhez adják hozzá az érettségi vizsgán szerzett százalékos eredmények átlagát, ami legfeljebb újabb 100 pontot jelenthet. A felvételiző mindehhez érettségi pontokat is szerez, maximum 200-at. Ezt az adott képzési területen előírt érettségi tárgyak közül a jelentkező számára leginkább kedvező két érettségi tárgy százalékos teljesítményéből számítják ki. Az érettségi pontok száma egyenlő (mind közép-, mind emelt szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredménnyel. Amennyiben a felvételin több előírt tárgyból választhat, és ezekből van érettségi eredménye, a feltüntetett tárgyak eredményei közül automatikusan a legjobbakat számítják. Mindehhez legfeljebb 80 többletpontot lehet szerezni. Itt jól jön, ha valaki emelt szintű érettségit tesz: egy tantárgy 30 százalékos eredményű vizsgájáért 40 többletpont jár, két tantárgyért a duplája.  Sikeres nyelvvizsgával újabb pontok szerezhetők: középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga után 35 többletpont, a felsőfokú C típusú nyelvvizsga után pedig 50 pont jár. Többletpontokat hozhatnak a sikeres tanulmányi versenyek, a szakirányú bizonyítványok, a kiugró sportteljesítmények is.
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 160 pontot. A felsőfokú szakképzésre jelentkezés esetén is 400 + 80 pontos rendszerben értékelik a jelentkezőket. A tanulmányi pontok megkétszerezésével vagy a tanulmányi és érettségi pontok összeadásával vagy az érettségi pontok megkétszerezésével állapítják meg a jelentkezők pontszámát, ehhez hozzáadják a többletpontokat. A három lehetőség közül azt kell alkalmazni, ami a jelentkező számára kedvezőbb. Nem lehet felvenni felsőfokú szakképzésre azt, aki az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül nem ér el 140 pontot. Ez az eredmény 35 százalékos középszintű érettségivel érhető el.