Ha összeforrnak az ajkak

Téved, aki azt hiszi, hogy a csók emberi találmány. Az állatvilágban is űzik némelyek, vegyük például a romantikus képeken ábrázolt csőröző galambokat. Egyes halak egyenesen imádják, ha kifordult, tapadókorong-szerű ajkukat egymáshoz szoríthatják, s ezt a műveletet akár félóráig is űzik a trópusi tengerekben. Nem véletlen, hogy úgy hívják őket: csókos gurámi. A kutyák egymás pofáját nyalogatják, az elefántok pedig nem restellik egymás szájába dugni az ormányukat. A krónikák feljegyeztek egy japán állatkertben élő pandahölgyet, aki hajlott korában sem szokott le arról, hogy párjával csókolózzon. Mi több, mikor ereje kezdte elhagyni, s már az ételre rá sem nézett, a puszilkodást akkor sem hagyta abba.
Ami minket, civilizált lényeket illet, kissé bonyolultabban közelítünk e művelethez. Egyes afrikai törzsek tagjai azért ódzkodnak a „csőrözéstől”, mert attól tartanak, a lehelet áramoltatásával elveszthetik a lelküket. Az iszlám asszonyai ostorcsapásokkal lakolnak, ha nyilvánosan ragadtatják ilyesmire magukat. A Csendes-óceán egyes szigetein lakó bennszülöttek egyáltalán nem ismerték e szokást, míg háromszáz évvel ezelőtt az egymást nyaló-faló európaiaktól el nem lesték a mikéntjét.
Viszonylag hosszú és olykor rögös út vezet az első bizonytalan nyelves puszitól a hitvesi csókig. „Tizennégy éves srác vagyok, s azt szeretném kérdezni, hogyan kell csókolózni. Mert még nem csináltam, s mivel tetszik egy lány, talán kelleni fog…” – így kér gyors tanácsot az első kísérletre készülő siheder. A kamaszkor az az önfeledt időszak, amikor a fiú és a lány ugyanazt akarja: metrón, utcán, diszkóban máson sem jár az eszük, mint hogy egymást falják. S ha ezzel megbotránkoztatják az élemedett korúakat, annál jobb!
Később azonban – fürkészték ki a lélekbúvárok – a férfiak lassan kiismerik magukat a nemiség útvesztőjében, s arra jutnak: a csók valójában csak eszköz arra, hogy meghódítsák az áhított nőt. Amikor aztán évekig, netán évtizedekig nézik ugyanazt a – kezdetben harmatosnak tűnő – női ajkat, lanyhul az érdeklődésük, s lassan eszükbe sem jut csókot lehelni rá. A kihűlő érzelmek legbiztosabb jele, hogy a párok felhagynak a csókolózással.
Három év múltával rohamosan csökken az egy napra, netán hónapra eső csókok száma – tartják a kutatók. S ez még akkor is így van, ha a házasok egyébként ugyanolyan gyakorisággal bújnak együtt ágyba, mint szerelmük fénykorában. A ritkább szex általában hiányérzetet és olykor pánikot kelt az idősödő párokban, ám a puszi elmaradása fel sem tűnik. Egy átlagos csók legalább tíz másodpercig tart, de a rutinos házasok hármat se pazarolnak rá.
A testi kapcsolathoz nem jár föltétlenül az ajkak egymáshoz tapasztása – a testi gyönyöröket pénzért árusító hölgyek például élesen elválasztják a „nyelvelést” az üzlettől. A csóközön egészséges, hiszen örömhormonokat szabadít fel, s jótékonyan megmozgat harminc arcizmot. Ám időnként mindenféle nyavalyákra tehet szert a zabolátlan szerelmes. Így járt például Ady Endre, aki egész életre – s halálra – szóló betegséget szedett össze egy ifjonti kalanddal. Ezért írta keserűen: „Az emberi csók egyszerű üzenetváltás, s az ember néha nagyon szomorú üzeneteket kap.”
A romantikára hajló nők általában ragaszkodnak a nagy összeolvadáshoz. Ha a valóságban nem kapják meg, hát rongyossá olvassák az olcsó regényeket, melyek címlapján rendszerint egy felhevülő pár feledkezik egymásba.
S akkor még nem beszéltünk a filmekről! Nincs biztosabb hepiend, mint mikor a hős és a hősnő egy vérforraló végső és lehetőleg jó hosszú csókjelenetben olvad egymásba. A néző elandalodik a fotelben, pedig a realisták figyelmeztetnek rá: az igazán izgalmas történetek épp az első csók után kezdődnek…

Csókkirályok
Három évvel ezelőtt a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában állították fel a csók Guinness-rekordját: egyszerre 5327 pár borult egymás karjába. Ám vállalkozó kedvű honfitársaink hamarosan megdöntötték a világcsúcsot: a budapesti Erzsébet hídon 5875 magyar pár nyalta-falta egymást.
A küzdelem azonban ezzel nem ért véget Manila és Budapest között. Tavaly februárban riválisaink addig ügyeskedtek, amíg több mint hatezer, ajkát egymáshoz tapasztó ember állt ki a Fülöp-szigetiek csókos hírnevéért. A visszavágóra nem kellett sokat várni. Négy hónappal később, június 9-én este fél tízkor 6500 pár startolt a csókbajnokságon a Kossuth téren. Volt zsűri, ellenőrző bizottság, zene, visszaszámlálás, tűzijáték és persze jó buli. Fenyő Miklós Csókkirály című dalával buzdította a csókos szájú magyarokat, míg Stohl András színművész a 10 másodperces kötelező csókolózás idejét stopperrel mérte. Így tehát most a legtöbb, egyszerre csókolózó pár címszó alatt újra a magyarok állnak rekorderként a Guinness-könyvben.
Ugyancsak elhíresült eseménynek számít a leghosszabb ideig csókolózó pár esete. A rekordot az olasz Vicenzában döntötte meg nemrégiben egy szenvedélyes német pár, amely 31 órán át étlen-szomjan csókolózott. Az erősebbik nem képviselője a bajnokság után sajnos rosszul lett – elvégre csókból is megárt a sok –, kórházba kellett szállítani. A hölgy talpon maradt, s előbb a toalettre szaladt, majd kért egy nagy pohár frissítő italt a kimerítő csók után.
Az a bizonyos első
Már hónapok óta tartott a zsigereimet is átjáró szerelem. Tamás másodikos gimnazista volt, én pedig a nyolcadikosok sanyarú életét éltem. De az első szerelem tökéletesen rózsaszínné varázsolta körülöttem a világot. Szerettem, ahogy egymás kezét fogtuk, szerettem a hangját, a humorát, a nevetését. Tamás minden találka után hazakísért. Szigorúan csak a kapuig! Akkoriban egy négyemeletes házban laktunk, s a szüleim szigorú nevelésének köszönhetően este hétre mindig haza kellett érnem.
Ezen a májusi napon a lépcsőházba is bekísért. Állt velem szemben, és nézett az igéző, kék szemeivel. Reszketett a lábam. Végül kissé bátortalanul azt mondta, szeretne megölelni és megcsókolni. Jézusom, gondoltam, hiszen erre várok hetek óta! Az első csókra!
Hogy oldjam a zavarunkat, egy lépcsőfokkal fentebb léptem, így lettünk majdnem egyforma magasak. Félénken magához húzott, s mint egy kisfiú, előbb jobbra, majd balra forgatta a fejét, mígnem az ajkunk összeért. Hosszú percekig tartott, s nehezen váltunk el. Lebegtem. Még napokon át.
Ma is szívesen felállnék arra a lépcsőre a csók csodájáért.