Jogi esetek

Gyakran előfordul, hogy valaki másnak a hozzájárulására van szükségünk ahhoz, hogy elérjük, amit akarunk: például átépítsük a házunkat, lovat tartsunk az üdülőövezetben – a lehetőségek sora végtelen. A másik kérdés, amelyet heti esetünkben feszegetni fogunk, az, hogy ha figyelembe vesszük a realitásokat, milyen módon érdemes – figyelem, nem illendőt vagy helyest írtunk – viszonyulni bizonyos hatósági engedélyeztetési kötelezettségekhez.
Négylakásos társasházról van szó, melynek két földszinti lakását egy házaspár szerezte meg. Nosza, azonnal nekiálltak az átalakításhoz, főfalakat vertek ki, hogy összenyissák a két lakást, ablakot vágtak, ahol addig nem volt, ahol addig ablak volt, oda teraszt építettek, teraszajtóval. A szomszédok elképedve nézték az átalakítást, amelyhez építési engedély nem volt. Majd, amikor már készen volt az építkezés, a házaspár beállított az építési hatósághoz, kérvén a már átalakított lakás számára a fennmaradási engedélyt. Ehhez kellett a szomszédok hozzájárulása, akik a társasház társtulajdonosaiként nem egyeztek bele az átalakításba, sőt annak fennmaradását sem akarták. A házaspár a bírósághoz fordult, hogy ítéletével a hozzájárulást pótolja, mivel a szomszédok magatartása joggal való visszaélésnek minősül.
A szomszédok három érvvel indokolták, hogy miért is nem járulnak hozzá az átalakítás fennmaradásához. Nem volt építési engedély, az új nyílászárók veszélyeztetik a ház stabilitását, végül pedig az átalakítások miatt a födém két négyzetméteren megroskadt, pont a főfal megbontása miatt.
Az ügyben megszólaltatott szakértők – úgy az alperes, mind a felperes által felkértek – úgy vélték, hogy a födém már előzőleg hibás volt, és az alperesek panaszai nem az átalakításból adódnak. Azt nem vitatta senki, hogy az építési munkálatok hatósági engedély nélkül történtek, de azt, hogy az átalakítás ilyen formában biztonságos-e, nem a szomszédoknak kell eldönteniük, hanem az építési hatóságnak – az viszont addig nem járhat el, amíg nincs meg a szomszédok hozzájárulása.
Ekkor a szomszédok taktikát váltottak: ugyan a hozzájárulást a bíróság pótolhatja, de szavazni nem szavazhat senki helyett. A közös tulajdonban lévő ingatlan esetében a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások tekintetében a társtulajdonosok egyhangú döntésére van szükség. Az a hatalmas átalakítás, amelyet a felperesek végrehajtottak a közös tulajdonú házon, meghaladja a rendes gazdálkodás körét – ezért ahhoz őket is meg kellett volna kérdezni. A házaspár jogi képviselői erre azzal válaszoltak, hogy valóban közösen kellett volna dönteni, ha közösen fizették volna az átalakítást – de mivel az építkezés költségeit a felperes viselte, ezért arról nem kellett megkérdezni a többi tulajdonost. Az érveléssel a bíróság is egyetértett, ezért ítéletével pótolta a szomszédok hozzájárulását a fennmaradási engedélyhez.