Ajándékot nem kifejezetten elegáns visszakérni, ennek ellenére gyakran előfordul. Az ilyen esetek két okból is gyakoriak: bár az ajándékozás, mint szerződés, törvényi meghatározása szerint ingyenes, valójában egy sor ki nem mondott, pénzben ki nem fejezhető elvárás kapcsolódik hozzá. Egyik oldalon nagyon is kézzel fogható vagyon, a másik oldalon szeretet- és bírvágy, az igény a megbecsülésre és a tiszteletre, olykor az uralkodásra. Mindez megspékelve egy leginkább bírói belátásra és mérlegelésre épülő jogszabályi háttérrel, így nem csoda, ha a téma több érdekes esettel is szolgál.
A felek házassága nem sikerült jól, másfél év után be is adták a válókeresetet. A jogvita a közös ház miatt tört ki, amelynek fele tulajdoni hányadával a férj a házasság kezdetekor ajándékozási szerződés útján lepte meg menyasszonyát. A volt férj az ajándékot azzal az elképzeléssel adta, hogy a házasság holtomiglan-holtodiglan tart, nem ér véget röpke másfél év után – ezt alighanem senki sem róná fel neki. Ugyanakkor azt már nem szerette volna, ha ez az utólag rövid közjátéknak számító párkapcsolat több millió forintot vesz ki a zsebéből. Ezért a válóper során amellett érvelt, hogy az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és anélkül az ajándékozásra nem került volna sor. A volt feleség azzal válaszolt, hogy az ajándékozásra a közös életfeltételek megteremtése érdekében került sor, a házasság megromlása pedig nem írható kizárólag az ő terhére, ugyanis abban mindketten elévülhetetlen érdemeket szereztek. Ily módon igazságtalan lenne tőle visszavenni a fél házat, hiszen a házasságot nem egyedül rontotta el, hanem férjével munkamegosztásban. Hogy álláspontját nyomatékosabbá tegye, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalására hivatkozott, mely kimondja: nem követelhető vissza az ajándék, ha a feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartásával maga okozta. Ugyanis saját felróható magatartására előnyök szerzése céljából senki nem hivatkozhat.
A férj erre szintén a Polgári Törvénykönyv sorban következő passzusával vágott vissza: a másik fél felróható magatartására az is hivatkozhat, aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ebből következik, hogy ha ketten hibásak a várakozás meghiúsításában, akkor is visszakövetelhető az ajándék. Az asszony szerint – bár készséggel elismerte, hogy ez ügyben neki is van vaj a fején – a várakozás meghiúsulásában férje is közrehatott, ezért nem kérheti vissza a ház tulajdonjogának felét.
A bíróság a férjnek adott igazat, és kimondta, hogy az ajándék visszakövetelésére az ajándékozó felróható magatartása miatt csak akkor nem kerülhet sor, ha az ajándékozást megalapozó feltevés meghiúsulásában kizárólag az ajándékozó hibás.
