Kortalan matuzsálemek

Mariam Amasról, az Izraelben élő arab asszonyról egy véletlen folytán derült ki a napokban, hogy valószínűleg ő lehet a világ legidősebb asszonya. A jó egészségnek örvendő idős hölgy, aki egy arabok lakta kis faluban, Dzsiszr az-Zarkában él Izrael északi részén, elveszett személyi igazolványa helyett szeretett volna újat csináltatni. Ekkor derült ki, hogy az eddig rendelkezésre álló iratok szerint már 120 éves. Ha rokonainak sikerül egyéb dokumentumokkal (például iskolai bizonyítványaival, illetve orvosi vizsgálatokkal) alátámasztaniuk az állítást, akkor a legöregebb hölgyként kerülhet be a Guinness-rekordok könyvébe. Amas asszonynak tíz gyermeke van, unokáinak száma 120, ükunokáié 250 körül lehet, és eddig mintegy 20 szépunokájának világra jöttét is megélhette. Az idős hölgy korán kel, aktívan tölti napjait, szerinte hosszú életének titka az egészséges étrend: sok zöldséget eszik és olívaolajat iszik. A muzulmán vallás híveként ötször zarándokolt Mekkába, legutóbb több mint százévesen. „Túl sok arakot (arab alkohol) isznak” – foglalta össze a fiatalabbak számára szánt intelmeit a világ legidősebbnek tartott asszonya.
A Guinness-rekordot egyelőre hivatalosan a 114 esztendős indiai Edna Parker tartja.
Az ókori ember átlagban csupán 22 esztendőnyi életre számíthatott. Persze akkoriban is többen megértek szép kort, de a korabeli nagyarányú csecsemőhalandóság, illetve a gyakori járványok, háborúk rontották a „statisztikát”. 1800-ra a várható átlagéletkor negyven évre, 1900-ra ötven közelire, napjainkra pedig hetvenötre nőtt.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint a közeljövőben az öregedés lassításában és a betegségek kezelési módszereiben olyan előrehaladás lehetséges, hogy bő két évtized múlva születendő utódainknak már száz esztendőre ajánlatos tervezniük. Mégsem érdemes nagyon elmerülni a jó hírben! Szakemberek szerint ugyanis újra és újra súlyos betegségekbe botlunk (ilyen az ebola meg a madárinfluenza), amelyekkel szemben kiszolgáltatottak vagyunk.
A HIV vírusát például 1983-ban azonosították, több mint húsz éve ismerjük a kórokozót – és még mindig nincsenek megfelelő gyógyszerek és védőoltások ellene. Minden esztendőben Budapest lakosságának kétszerese hal meg AIDS-ben. A betegségek rémképe teljes földrészeken árnyékolja be a matuzsálemi kor ígéretét. Fekete-Afrikában az átlagéletkor a húsz évvel korábbi 62-ről mára 49-re csökkent. A leghosszabb életre a japánok számíthatnak, férfiak és nők egyaránt 82 esztendőre.
S hogy mi a helyzet itthon? Egy ma született magyar nő átlagosan 76, férfi pedig 68 évvel számoljon. Jó esetben! A magyar ugyanis „önártó” nép, amelynek saját maga a legnagyobb ellensége, nem pedig a betegségek – fogalmaz keményen dr. Czeizel Endre. Honfitársaink nem becsülik önmagukat. Ha ugyanis többre tartanák magukat, jobban vigyáznának az egészségükre – és nem állnánk az európai alkoholfogyasztási, cigarettázási és öngyilkossági lista élbolyában.
Minden élőlénynek genetikailag meghatározott az elérhető élettartama – magyarázza a genetikus professzor. Az emberi DNS körülbelül 120 évre van programozva. A kor előrehaladtával azonban csökken az immunrendszer védekezőereje, a kromoszómáinkat védő „papucsok” anyaga is folyamatosan kopik, s így könnyebben támadnak és pusztítanak bennünket a betegségek. Ezért ragad el minket elvi lehetőségeinkhez képest korábban a halál.
A 120 év egyébként egybecseng a Teremtés könyvével, mely szerint az Úr ennyiben szabta meg az ember életét. Legfeljebb az igazságérzetünk tiltakozhat, hogy a tíz pátriárkának ennél jóval hosszabb idő jutott: Matuzsálemnek például 969, Noénak pedig 950 esztendő…