A nők számára a legfontosabb: szeretteik biztonsága

A GfK Csoportnak a világ mintegy 30 országában 30 000 megkérdezéssel készített jelentése szerint a magyar nők számára a család védelme, azaz szeretteik biztonsága jelenti az életüket vezérlő legfontosabb értéket, ugyanakkor a jókedvet, a tisztességet, a békét és belső harmóniát is sokkal fontosabbnak tartják, mint a régió más országaiban élő társaik. Az önbecsülés, azaz a saját értékekben való hit a fontossági sorrendben csupán a kilencedik helyre szorult. A tíz legfontosabb érték között szerepel továbbá az anyagi biztonság, a büntetés, a hitelesség, a barátság és az igazságosság is.
A magyar nők nem lázadnak a hagyományos társadalmi nemi szerepek ellen: több mint háromnegyedük egyetért azzal az állítással, miszerint egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról (ugyanezen az állásponton van egyébként a tízből nyolc férfi is), és 71%-uk véli úgy, hogy elsősorban a nők feladata a háztartás és a család dolgairól gondoskodni. Ezzel egyidejűleg a nők nagyobb arányban érzik úgy, hogy sok lemondással jár a család, nehezebben viselik a stresszt és nagyobb arányban fárasztja őket a napi rutin, mint a férfiakat. A magyar nők saját bevallásuk szerint többet vannak együtt gyermekeikkel és házastársukkal, valamint kevesebb időt töltenek munkával, mint a régió más országaiban élők.
A gondoskodáson kívül a legtöbb nőnek alig jut ideje az aktív kikapcsolódásra. Szabadidejében tízből kilenc nő legalább hetente egyszer élelmiszervásárlással tölti idejét. Természetben, parkban vagy szabadtéri helyeken tízből négy nő tölti idejét heti rendszerességgel és fittségének megőrzése érdekében testedzésre is csupán tízből hárman szánnak időt. Ha idejük jut rá, legtöbben zenét hallgatnak, újságot, magazint, illetve könyvet olvasnak. Múzeumba, illetve kiállításra tízből kettő sem jut el közülük hetente, de templomba, sportrendezvényekre, diszkóba és éjszakai klubokba, moziba is csak hasonlóan alacsony arányban járnak.
A magyar nők is szeretik a „szép dolgokat” – gyakrabban adnak tanácsot vásárláshoz, és nagyobb arányban gondolják, hogy a szép dolgok birtoklása megmutatja a világnak, vitték valamire. Ugyanakkor – eltérően a régióban élő társaiktól – nem feltétlenül vásárolnak presztízsmárkát.
Az élemiszer-vásárlásról, tévénézésről jellemzően egyedül döntenek a nők, a nyaralás vagy az otthon korszerűsítése már a felnőttek közös döntése. A magyar nők és családjuk 26%-a saját bevallása szerint soha nem megy étterembe és 15%-uk sohasem nyaral.
Ötből három nő hazánkban úgy érzi, korának megfelelően néz ki, egyharmaduk pedig úgy véli, koránál fiatalabbnak látszik. A hölgyek harmada ennek megfelelően semmit nem változtatna külsején – aki nem teljesen elégedett megjelenésével, az főként a csípőjén alakíttatna, ha tehetné. Most vagy az idő múlásával a súlyos betegségek kialakulásának nagyobb veszélye (31,7%), a látásromlás (31,1%) és az elhízás (30,9%) miatt aggódnak leginkább a magyar nők.
A magyar lányok jövőképében legnagyobb fontossággal a családalapítás és a gyermekvállalás szerepel. A mai tizenéves lányok nagyobb hányada szeretne gyereket, mint amennyire ez jellemző Kelet- és Közép-Európában, ráadásul mind többen döntenének a munkából való visszavonulás és a főállású anyaság mellett. Míg hazánkban tízből nyolc 13-19 éves lány akar gyerekeket, addig ez az arány az Oroszországot, Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot magába foglaló kelet- és közép-európai régióban 77% körül alakul. Gyermeknevelés céljából a magyar lányok negyede, míg a kelet-közép-európai régióban már a lányok egyötöde maradna otthon.