Jogi esetek

Vastüske az üvegtigrisben

Család-otthonTanács Gábor2008. 03. 28. péntek2008. 03. 28.
Jogi esetek

Heti esetünk egy mozgóbüfé körül bonyolódik. Egy olyan lakókocsiról van szó, amelyet gazdája a büfésnek adott bérbe, hogy kempingben üzleteljen fagyival, lángossal, üdítővel, tehát olyan földi javakkal, amelyekkel szívesen élnek a nyaralók. Embereink megállapodtak, hogy a kocsi bérleti díja havi huszonötezer forint lesz, ehhez járul még havi négyezer a hűtőért és az italkeverőért. A büfés felvetette, hogy neki kellene még ez-az, például hotdogkészítő vastüskék, meg még néhány apróság, amelyek beszerzésére a bérbeadó ígéretet is tett. A bérleti szerződés határozott időre szólt, s a megállapodásban szerepelt, hogy a lakókocsit a szezon végeztével, szeptember harmincadikán kell visszaadni. Emberünk elvitte a lakókocsit, majd két hét múlva visszahozta, és letette a bérbeadó telephelyén, mondván, hogy az egyrészt szűknek bizonyult, másrészt a bérbeadó se a hotdogkészítő vastüskét, se a többi kért felszerelést nem szállította, ami pedig elengedhetetlen lett volna a vendégek kiszolgálásához. Ezért a bérlő szerzett egy neki jobban tetsző lakókocsit, amiben ugyanannyiért minden szükséges dolog benne volt.
Viszont a bérbeadó ezt nem nézte jó szemmel, lobogtatta a szerződést, hogy az határozott időre szólt – tetszik, nem tetszik, a bérlő csak fizesse ki a lakókocsi bérleti díját az egész szezonra. Erre a bérlő azzal jött, hogy a lakókocsi nem felelt meg a szerződéses feltételeknek, mert nem volt benne vastüske, amit a bérbeadó megígért, ezért joga volt elállni a szerződéstől. A bérbeadó azzal tromfolt, hogy a szerződésben szó sincs vastüskéről, meg arról sem, mekkora hely legyen a lakókocsiban. Szó esik viszont hűtőről és italkeverőről, ezeket ő gond nélkül a bérlő rendelkezésére bocsátotta. Ő teljesítette, amit a szerződésben vállalt, míg a bérlő nem, mert nem fizetett bérleti díjat. Igaz, hogy nem is használta a kocsit három hónapig, csak két hétig, de akkor már javában elkezdődött a szezon, nem lehetett másik bérlőt találni.
A bérlő azzal válaszolt, hogy a bíróság elé tárt egy levelet, amelyet a bérbeadó írt, és amelyben keze írásával megígérte a hotdogkészítő vastüskét meg a többi felszerelést. A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy volt-e joga a bérlőnek egyoldalúan felmondania a szerződést vagy nem. Ha a bérbeadó megszegte a szerződést, volt – ha nem szegte meg, akkor nem. Az a tény, hogy a bérbeadó ígért dolgokat, amelyeket nem tartott be, elegendő-e ahhoz, hogy megállapítsák: megszegte a szerződést. A bíróság erre a kérdésre nemmel válaszolt.
Amikor szerződést kötünk, inkább vállaljuk a kukacosság látszatát, de írassunk bele a kontraktusba minden olyan körülményt, amelynek megléte nélkül nem kötnénk meg azt. A szerződés törvényként köti a feleket, de az ígéret – tegyék akár írásban – nem.

Ezek is érdekelhetnek