Még több hab a tortán

Igazi sikertörténet az üdülési csekké! Tíz év telt el az alapítása óta, s tavaly már 1,7 millió honfitársunk élvezhette eme turisztikai fizetőeszköz előnyeit. Kizárólag idehaza! Mert – ahogy egy szlogen tartja – itthon otthon vagyunk.

Család-otthonSzijjártó Gabriella2008. 04. 25. péntek2008. 04. 25.
Még több hab a tortán

Nem is olyan régen, úgy húsz évvel ezelőtt a munkaadói gondoskodás netovábbját a vállalati üdülők testesítették meg: az év közben megfáradt robotosok családjukkal együtt, többnyire nyaranta egy-két hetet „baráti áron” tölthettek el a cég vagy a szakszervezet pihenőtelepén. A szerencsések ráadásul évenként váltogathatták például a galyatetői és a balatonszéplaki üdülőt. Nem számított ez afféle különleges kiváltságnak, hiszen a vállalatvezetőkön kívül az egyszerű munkásembert is ugyanúgy megillette az üdülési jog.
Az alapelv – miszerint a dolgozó igenis a szabadsága alatt kapcsolódjon ki és pihenje ki magát – semmit sem változott két évtized alatt. „Csupán” a módszer finomult és a lehetőségek tágultak. Épp tíz évvel ezelőtt vezették be a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott, mára a munkáltatók által adó- és járulékmentesen megvásárolható, kizárólag belföldi szolgáltatóknál beváltható fizetőeszközt, az üdülési csekket. Vitán felül a munkavállaló és a munkáltató egyaránt jól jár – a minimálbér, azaz 69 ezer forint erejéig.
Szóval a galyatetői beutalóból üdülési csekk lett – különböző címletekben –, amit a megfáradt robotos és családtagjai több mint 8500 elfogadóhelyen, 27 típusú szolgáltatásra válthatnak be. Csekkel fizethetünk például szállást, étkezést, utazást, kulturális, szabadidős és sportprogramot, egészségmegőrző és betegségmegelőző kúrát, állat- és növénykerti belépőt, Hungaroring- és Hungexpo-belépőjegyet, horgászengedélyt vagy belföldi utasbiztosítást.
Az MNÜA tájékoztató kiadványai közül érdemes a Hab a tortán címűt keresnünk – tanácsolja Karácsony Mihály, az alapítvány elnöke –, ugyanis ez a füzet azt a mintegy 800 partnert szedte csokorba, amelyek pluszszolgáltatással, ajándékkal vagy árkedvezménnyel igyekeznek magukhoz édesgetni a csekktulajdonosokat. A Volánbusznál például az elővételben megvásárolt menetjegyért 10 százalékkal kevesebbet fizetnek a „csekkesek”, s több szálloda is 5-10-20 százalékos kedvezményt vagy plusznapot ad nekik. A fővárosi állatkertben az üdülési csekkel megváltott belépő mellé ajándék kávé vagy állatcsemege jár, de a kényelmesebbek választhatják az elektromos kisvonat igénybevételét. A margitszigeti Bringóhintó a kikölcsönzött bicikli mellé hűsítő jégkrémmel vagy forró itallal kedveskedik.
Pár éve még főként azért született újságcikk a témában, mert esetleg a szállodás azzal próbált nyerészkedni, hogy – a szabályzattal szembeszállván – a névértéknél alacsonyabb áron számította be az üdülési csekkeket. Mára ott tartunk: maguk kínálnak fel pluszszolgáltatásokat, csak hogy a csekkünkkel az óriási hazai turisztikai kínálatból őket válasszuk.
Az üdülési csekk egy évtizede tehát igazi sikertörténet.
Fehér holló ez mifelénk.

Igény van, idő nincs
Lehetőleg az utolsó fillérig igyekeznek elkölteni az üdülési csekkjüket azok a családosok és nyugdíjasok, akik végre rászánták magukat a pihenésre – magyarázza Deáki Istvánné, az egri IBUSZ-iroda munkatársa. Ha a szállás ára kevesebb, mint a csekk értéke, rendszerint egy-egy fürdőbelépőre vagy ebédre váltják be a maradék összeget.
Akinek igényei lennének, annak ideje nincs – tartja az utazási szakember. Ez lehet az oka annak, hogy több milliárd forintnyi beváltatlan üdülési csekk lapul a fiókok mélyén. Viszonylag ritka, hogy luxusszállodák wellnessprogramjait fizetnék a kikapcsolódásra szánt utalványokkal. Annál is inkább, mert egy ilyen kiruccanás nagyjából 100-150 ezer forintba kerül egy divatos dunántúli kastélyszállóban a közelgő pünkösdi hétvégén.
A nyugdíjasok rendszerint 30-40 ezer forintnyi üdülési csekkel kopogtatnak be az utazási irodába, a családosok viszont ennek duplájával. A szállásadók különféle kedvezményekkel igyekeznek előcsalogatni a „jobb időkre” tartogatott csekkeket, s főleg főszezonon kívül ajánlanak egy-egy akciót. A szépkorúak hét közben is ráérnek, ezért néhány tízezer forintért már egy felkapott fürdőhelyen is eltölthetnek egy nyugalmas kora tavaszi vagy késő őszi hetet.
Hajdúszoboszló az örök kedvenc az idősek körében, egy háromcsillagos szállodában négy éjszakát lazíthatnak félpanzióval nagyjából 35 ezer forintért. Ha viszont beérik a Zala megyei Nova falu szabadidőközpontjával, akkor a hétfő estétől péntek reggelig tartó turnus – szőlőhegyi barangolással és némi gyógyfürdőzéssel – csak 20 ezer forintjukba kerül.
A nagycsaládosok a szállások gyermekkedvezményeire vadásznak vagy a falusi turizmus mellett döntenek. Utóbbi esetben a pótágyas gyerekekért csak 1500 forintot kérnek éjszakánként. Az eddigi foglalások szerint idén is a Balaton lesz a sláger.

Vezet a Balaton
Szárnyakat adott a hazai turizmusnak az üdülési csekk megjelenése. A korábbi kedvelt úti célok sorrendje nem változott, ám az odalátogatók száma jelentősen megnövekedett. A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint – a vendégéjszakák száma alapján – a belföldi turizmusban legnépszerűbb régió továbbra is a Balaton, Budapest és a Közép-Duna-vidék, valamint az Észak-Alföld.
A 2008-as esztendőt a vizek évének szentelték. A cég tavasszal és ősszel hazánk egyedülálló egészségturisztikai kínálatának népszerűsítésére, nyáron pedig a magyarországi élővizek által kínált lehetőségekre helyezi a hangsúlyt. Eközben folyamatosan ösztönzik az üdülési csekk szálláshelyeken történő beváltását, csomagként felajánlva a csekkel fizethető vagy ajándék egyéb szolgáltatásokat (például masszázst, utazási lehetőségeket, étkezéseket, múzeumi belépőket).