Hurkok a hazugságvizsgán

Nagyhatalom lettünk – már ami az íráselemzést illeti. Igaz ugyan, hogy az 1870-es években Franciaországban virradt fel a grafológia hajnala, ám mi sem hagyjuk magunkat! Az utóbbi két évtizedben legalább tízezren végezték el a különféle magániskolák kurzusait, s ha másban nem, de az évente képzett grafológusok számában lepipáltuk a franciákat. „Az írás elárulja az embert, akár akarja, akár nem” – tartotta az író, Stefan Zweig. A grafológusok tehát kikérik maguknak, hogy kristálygömbnél kucorgó jósnőnek nézzék őket.
Az 1950-es években még áltudománynak nyilvánították, s betiltották nálunk a betűk lélekelemző vizslatását. Románné Goldziher Klára, az íráselemzés hazai nagyasszonya, aki először bogozta ki az írás és jellem kapcsolatát, Amerikába emigrált. A nyolcvanas évek végén aztán átszakadt a gát, például hazánkban nyilvánították először elismert szakmává az íráselemzést.
– Előbb az asztrológiába ástam bele magam, aztán a tenyérelemzés kezdett érdekelni. Véletlenül azonban belebotlottam egy grafológuskurzusba, s néhány év múlva már magam is tanítottam az egri intézetben – meséli Sarlós Valéria. Nem adta fel persze pedagógushivatását, hiszen a katedrán hasznára lehet, hogy önkéntelenül is sok mindent kiolvas a diákok kézírásából, rajzaiból. Megeshet, hogy egy szótlan kamasz nem beszél a lelki problémáiról, ám ha a betűi vallanak helyette, a tanár még idejében észreveheti a baljós jeleket, s így megelőzheti a nagyobb bajt. A betűk kanyarítása szembetegségeket is jelez.
Kezdetben főleg tanárok jelentkeztek e tanfolyamokra, manapság viszont már orvos, mérnök és érettségizett diák is akad a hallgatók közt. Az egri székhelyű Országos Írásszakértő Intézet alapítója, Katona Ágnes mérnöki diplomával a zsebében, háromgyermekes családanyaként döbbent rá, hogy muszáj megváltoztatnia az életét. A pályamódosítás sikerült, igazságügyi írásszakértőként számos bűnügy nyomozását segíthette már. Megesett, hogy egy búcsúlevélről kellett kideríteni, vajon önpusztító hangulatban vagy megfélemlítve vetették-e papírra.
Az írásszakértőt akkor szólítják, ha egy szerződésen vagy épp végrendeleten kétesnek tűnik az aláírás, netán egy névtelen, fenyegető iromány szerzőjét kell felkutatni. A grafológust viszont akkor, ha a személyiség rejtett vonásaira vagyunk kíváncsiak. Jól jöhet ez akkor, ha új kollégát, netán új társat keresünk.
Sokan saját kedvtelésükre fürkészik a betűk titkait, míg mások bizonyosak benne, hogy egy új tudomány születésénél bábáskodnak. A Pécsi Egyetemen felvették a tanrendbe a grafológiát, s megszületett az első tankönyv is. Idén márciusban pedig, Európában elsőként, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen indult el a másoddiplomás írásanalitikus-képzés. A rendőrség és a honvédség számára sem haszontalan, ha a kollégák elmélyülnek az írásképek vizsgálatában, a titkosszolgálatoknál szorgoskodók pedig egy új felderítési eszközt kapnak a kezükbe. A négy féléves kurzusra polgári hallgatókat is felvesznek.
A betűink éppúgy árulkodnak rólunk, mint az ujjlenyomatunk. A „d” a szüleinkhez fűződő viszonyról regél, az „a” az énképünkről. A profik csak rápillantanak egy „gy” betűre, s máris látják, az írójuk mit domborít a párkapcsolatban. A túl hangsúlyosra rajzolt „g” például önző személyt sejtet, s ha még laszszó formájú hurkot is rajzol hozzá, elszánta magát a félrelépésre. Vigyázat, egy jó elemzés felér egy hazugságvizsgálattal!

Írj, és megmondom, ki vagy! Hippokratész, az orvostudomány megalapozójának tartott ókori görög bölcs négy személyiségtípusra osztotta az embereket. Naná, hogy a grafológusok számára a kézírásuk alapján felsejlenek a különböző egyéniségek!