Zsákutcában a tudás?

Júniusban még izgulhatnak az érettségizők: középszinten egészen a hónap végéig tartanak a szóbelik, melyeknek idén 124 ezren rugaszkodtak neki. A vizsga szinte csak nevében kétszintű, ugyanis az emelt változatot idén a negyedikesek hat százaléka választotta – túl nehéznek tartották, s kevés pluszpontot reméltek tőle.
„A maturandus (azaz érettségire készülő diák) olyan senki, akiből még valaki lehet” – tartotta egykor a mondás. Az érettségi, melyet hazánkban 1851-ben vezettek be, az úri középosztályba emelte a vizsgázót, aki ha nem is végzett egyetemet, egy tisztviselői állásért sikerrel folyamodhatott. Kérdés azonban, mire jogosít ma az áttanult éjszakákkal megszerzett papír…
Már a polgári iskola is azért jött létre az 1800-as évek végén, hogy használható – hivatali, kereskedői pályára váltható – tudást adjon az elemit elvégzett diákoknak. A klasszikus műveltséggel kecsegtető gimnáziumban szerzett maturának társadalmi rangja volt – magyarázza Munkácsy Gyula. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgató-helyettese szerint a mai érettségi a túlképzés miatt vesztett az értékéből. A pályaválasztás időpontja egyre későbbre tolódik. Az álláskeresők ötöde gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettséggel próbál gyökeret verni a munka világában.
Manapság már egy buszsofőrnek is érettségi bizonyítvány lapul a zsebében. Megeshet, hogy közgazdászdiplomával jobb híján sportújságírónak szegődik valaki, jogász végzettséggel pedig csak egy portási székre futja a bíróságon. A reménybeli munkaadók azt is megnézik, melyik felsőoktatási intézményben pallérozódott az interjúra jelentkező. A jó nevű egyetemek, például az ELTE vagy a Corvinus diplomája még tartja az értékét. Ám egy vidéki főiskoláé már nem a legjobb útlevél – hiába ígéri ugyanazt a képzettséget.
A munkaügyi szakemberek szerint érdemes jól meggondolni, hogy gimnáziumba írassuk-e a gyerekünket, ugyanis ha mégsem verekszi be magát a felsőoktatásba, zsákutcába kerülhet. Aki csupán érettségivel keres állást, leginkább ügynöki munkára számíthat – s ott sem az ismereteivel, hanem az életrevalóságával boldogulhat. Lukács Ernő, a Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese szerint a nyelvtudás és a számítástechnikai ismeretek már megkönnyítik az elhelyezkedést. Még jobban jár, aki valamilyen szakközép-iskolai képzettséget szerez, mert például pénzügyi, kereskedelmi ismereteit rögvest kamatoztathatja.
Bár a szakiskolák híre egyre rosszabb, s úgy élnek a köztudatban, mint a máshova fel sem vett vagy kibukott diákok gyűjtőhelyei, a piacképes szakmával bíró fiatalokért versengenek a cégek. Egy CNC-gépet kezelni tudó forgácsoló például 300-500 ezer forintos fizetést is megkaphat, de kapkodnak a hegesztőkért, ács-állványozókért is.
Ha nem sikerül a felvételi, a középiskola után érdemes valamilyen OKJ-s szakmát – például gazdasági informatikus vagy európai üzleti asszisztens – választani. Annál inkább, mert az állástalan pályakezdők képzését egy éven át legalább heti 20 órában a munkaügyi központok állják, és keresetpótló támogatást is nyújtanak. Aki inkább elhelyezkedik, különféle kedvezményekkel örvendeztetheti meg munkaadóját. Azok a cégek ugyanis, akik állástalan pályakezdőt vesznek fel, kilenc hónapon át visszaigényelhetik a kifizetett bérek és járulékok felét, illetve két éven át élhetnek a START kártya kedvezményével.