Jogi esetek

Egy földműves, nevezzük Józsefnek, bírt némi földtulajdonnal olyan táblákban, amelyeknek rengeteg tulajdonosa volt. Ráadásul gazdálkodott is, ezért a szóban forgó termőföldek egészét haszonbérbe vette a tulajdonostársaktól. Csakhogy a haszonbérleti szerződéseket nem nyújtotta be a földhivatalnak – ettől függetlenül boldogan gazdálkodott két éven keresztül. Mivel nem ment az üzlet valami fényesen, József úgy döntött, hogy tulajdonhányadát eladja egy nagy agrárvállalkozásnak, sőt az általa haszonbérelt földeket is átengedni nekik, szenvedjenek vele ők. Az adásvételről írásbeli szerződés is készült, ám formai hibák miatt a földhivatal nem tudta elfogadni, ezért az adásvétel nem jött létre. A bérelt földek használatának átadásáról pedig eleve nem volt írásbeli szerződés, csak szóbeli megállapodás.
A dolog természetesen balul ütött ki: József ugyanis úgy gondolta, hogy akkor vissza az egész. Időközben a kft., bízva a szóbeli megállapodásban, elkezdte művelni a neki átengedett földeket. Gazdánk erre felszólította, hogy hagyjon fel a munkával, és húzzon el az általa bérelt földről. A kft. a füle botját sem mozgatta, ha mondhatunk ilyet egy gazdasági társaságról. Erre József birtokvédelmet kért a jegyzőtől, aki felszólította a céget, hogy hagyja el a területet – ők meg a bírósághoz fordultak, mondván, hogy József nem jogosult birtokvédelemre.
Ilyesmi annak jár, akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak vagy birtoklásában zavarják. A kft. azzal érvelt, hogy nekik pont annyi jogalapjuk van a birtoklásra, mint Józsefnek, mivel ő nem nyújtotta be a haszonbérleti szerződéseit a földhivatalba, ezért azok is éppen annyit érnek, mint a szóbeli megállapodás. Emberünk erre azzal vágott vissza, hogy eredetileg nem nyújtotta be ugyan a dokumentumokat, de most megteszi, és ezzel minden rendben lesz. A bíróság úgy vélte, József jogalapja a birtoklásra érvényes, de ez még nem jelenti azt, hogy ő művelheti a földet. Ugyanis mindkét fél elmondta, hogy volt megállapodásuk a földek használatáról, tehát a kft. nem fosztotta meg Józsefet a birtoklástól, azt emberünk maga adta át. Ezért az agrárvállalkozással szemben József nem kérhet birtokvédelmet – vagyis hagynia kell, hogy műveljék a földet.