Jogi esetek

Egy bank kisvárosi fiókintézményében dolgozott három asszony. Egy mérsékelten szép napon azt a hírt kapták, hogy csoportos létszámleépítés keretében megválik tőlük a munkaadó, mivel tevékenységi körének súlypontját máshova helyezi át a megyén belül. Ezen már csak azért is csodálkoztak, mert az elbocsátásukat megelőzően ugyanabba a munkakörbe, amelyben dolgoztak, új dolgozókat vettek fel, akiket munkahelyükön ők maguk tanítottak be.
A csoportos létszámleépítésről annyit muszáj tudni, hogy egyike az elfogadott indokoknak a munkáltatói rendes felmondásra. Általában jellemző, hogy a munkáltatói felmondás vagy a munkáltató képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a munkáltató működésében rejlő okkal kell hogy összefüggjön. Magyarul: rendes felmondással akkor lehet megszabadulni valakitől, ha rosszul dolgozik, vagy ha a munkaköre, munkahelye megszűnik. Csoportos létszámleépítésnél természetesen az utóbbiról van szó. A három grácia azért ment a bíróságra, mert úgy vélték: munkahelyük, munkakörük nem szűnt meg, hiszen az ő elbocsátásukkal egy időben új alkalmazottakat vett fel a bank. A munkáltató azzal érvelt, hogy valóban ugyanabba a munkakörbe vettek fel friss munkaerőt, csakhogy nem ugyanoda: ugyanis az újak munkahelye egy másik kisváros bankfiókja lett volna.
Az elbocsátottak ügyvédje ennek azt vetette ellene, hogy akkor írásban fel kellett volna ajánlani az új munkahelyet a régieknek, és csak annak elutasítása után pályáztatni meg az állásokat. Ennek azonban csak elvi jelentősége van, mivel az újonnan felvettek egy rövid budapesti képzést leszámítva soha nem dolgoztak másik bankfiókban, csakis abban, ahonnan hőseinket elbocsátották. Erre a bank válasza az volt, hogy menet közben változott az üzleti terv, de az elbocsátás pillanatában igenis úgy volt, a bankfiók másik városba költözik.
A bíróság úgy vélte, hogy a bank érvelése elfogadható lenne, ha az új alkalmazottak bármilyen rövid időt dolgoztak volna az új irodában – így azonban csoportos létszámleépítéssel nem indokolható a régiek elbocsátása, az jogtalan volt. Ezért kártérítés és az ítélet jogerőre emelkedéséig járó bér illeti meg őket.