Telefonos szakítás

Legutóbb azonban másfél órát álldogáltam az ügyfélszolgálaton, így most elszántam magam. Lesz, ami lesz: ölembe kapom a készüléket, és inkább telefonon próbálok megválni az egyik vezetékes szolgáltatótól. Türelmesen szót fogadok – ha kedvezményes tarifáik érdekelnek, nyomjam meg a hármas gombot –, majd kezdek fáradni. Élek a gyanúperrel, ismét úgy járok, mint egy másik céggel, ahol úgy eldugták a „szakítós" menüpontot, hogy sose találtam meg. Ezúttal kitartásomat siker koronázza! Lemondás: ötös gomb.
– Tessék, miben segíthetek? – magam is meglepődöm, de végre élő ügyintéző szavát hallom. Szófogadóan bediktálom az adataimat, anyám nevével bezáróan.
Eztán a hölgy kifaggat, miért is nem tartok igényt a szolgálataikra, majd hosszasan próbál meggyőzni: van lebeszélhető csomag, és akad olyan potom árú, hogy az szinte ajándék.
– Én mégis szeretném lemondani – próbálkozom kitartóan, mire a kisasszony föladja.
– Azt sajnos nem lehet telefonon, csak személyesen – zárja a csevejt, és leteszi a kagylót.