Ez itt Csodaország

Lődörögtem a távolsági busz megállójában, rokonokat vártam. Az egyik sárgaságra lihegve kapaszkodott fel egy morcos nő. Köszönés nélkül félárú jegyet kért, és közben előhalászta a kedvezményre jogosító papirost. Ez ide nem érvényes, ingatta a fejét sajnálkozva a vezető.

Család-otthonSzijjártó Gabriella2008. 08. 22. péntek2008. 08. 22.
Ez itt Csodaország

A nő teleszívta levegővel a tüdejét, mintegy felkészülve a várható csatára, de szóáradatát a sofőr udvarias felajánlása csírájában fojtotta el: „Asszonyom, foglaljon helyet. Mivel úgyis a végállomásig utazik, ott a jegypénztárban együtt megkérdezzük, melyikünknek van igaza – hátha mégis érvényes ide a kedvezmény.”
A nő leblokkolt ennyi segítőkészségtől. Erre nem számított. Pedig a férfi még nem lőtte el minden puskaporát. „Asszonyom, javaslom önnek a gyorsjáratot. Igaz, az csak 15 perc múlva jön, de akkor is nyer vele félórát, mert nem áll meg minden bokorban.” Maradok – válaszolta megszelídült mosollyal a nő. Megértettem. Azt nem hallottam, hová utazott, de az biztos: Csodaországban szállt fel.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek