Teszt-vesz sarok

Globalizáció ide, Nyugat-majmolás oda, érdekes módon a piaci vásárlás és a nyaralás közbeni lángosevés nem vált a hamburgerkultusz áldozatává, sőt, virágkorát éli. Nem pusztán az olajos tésztapöfeteg egyedi, hanem a külvilágot kizáró, kétkezes szertartása is. Aki lángost eszik, kis időre kiiktatja magát a civilizációból. A lángosevés külső szemlélő és éhező oldaláról is borzalmas látvány…
Nézzük meg, hol eszünk, mert a „fáradt olajtól” a kínok kínját élhetjük át. De amint felszívódik az égéstermék, máris újra kívánni kezdjük – pedig kész szénhidrátbomba! Ha legyőztük rettegésünket az elhízástól, ha elfeledkeztünk az agyonhasznált olaj rákkeltő hatásáról, ha vállaljuk az állva evést, ha nem törődünk érzékeny gyomrunk lázadásával – akkor már nem is fáj annyira a felismerés, miszerint biolángos nincsen!
Hosszú kihagyás után idén Siófokon ettem először lángost. Bemelegítésként az ember sima lángost választ. A 180 forint igazán emberbarát ár egy nyaralóhelyen, az állaga és a mérete is olyan, amilyen a nagykönyvben meg van írva. Mégis, valahogy nem hatódom meg a táblácska nagylelkűségétől, miszerint a fokhagyma ingyenes…
A fővárosi Vámház körúti Nagycsarnok egyik pavilonjában harmincféle lángos kapható. A sima csak 140 forint, de a sajtos-tejfölös ára hirtelen kategóriákat ugrik: 400. Magyaros szósszal, virslikarikákkal, paradicsomszeletekkel már 500. Nem mondom, finom, de szerintem a lángos itt a legdrágább az egész országban, ráadásul alig egy nyitott tenyérnyi. Ehhez képest a Fény utcai piacon 360-ért olyan méretű sajtos-tejfölös-sonkást adnak, hogy a harmada – bármennyire isten ellen való vétek – a kukában végzi. Az ízéről pedig csak felsőfokban szabad beszélni.
Már visszaszámolok a hajdúszoboszlói szabadságomig. Ismerőseim elmagyarázták, a fürdőben hol érdemes jó lángosért sorba állni. Ők idén kiléptek a mélymagyar sajt-tejföl értelmezésből, és végigették az étlapot. Mindent tudok. A bolognai húsos kockázata, hogy az ember tíz perc alatt kifekszik tőle; a kapros-juhtúrós ugyan könnyedebb, de ne hagyjuk megtéveszteni magunkat; a töpörtyűs is nagyon ütős, gondoljanak csak bele… és nyeljenek nagyokat.