Te gyöngyös élet!

A bekeretezett hímzés ajándékba készült, ahogy Alfons Mucha szecessziós nőalakjai is számtalan barátot tettek már boldog gobelintulajdonossá.
A szigetszentmiklósi Brodszki családban mindenkit (értsd: nem csak a lányokat) jó kézügyességgel és kreativitással áldott meg a Teremtő. A nagyi kulcstartó szekrényét például a nyolcéves Péter készítette szalvétatechnikával. Tizenegy éves nővére gyöngyeit szintén pillangós szalvéták díszítette doboz rejti. Eszter olyan ötletgazdagon kombinálja az apró golyókat, hogy a spirálos, úgynevezett memória-karkötőinek bármelyikét büszkén viselné az alulírott szerző!
– Nem figyelted, hogy az Operabálon milyen sok nő viselt idén gyöngyfűzött nyakláncot? – hívja fel figyelmemet e divatra a gyerekek édesanyja. Erika szíve csücske a keresztszemes hímzés, de újabban a horgolás gondolatával kacérkodik. Az alaptechnikáját ismeri, csak némi szamárvezető kell(ene), hogy nekidurálja magát. Például egy olyan modern újság, amelyben a mostanság divatos modelleket találja meg, hogy „lekoppinthassa” őket.
Eddig ez úgy történt, hogy ha Eszternek a balatoni nyaralás során a kirakodóvásárban megtetszett egy horgolt top, Zsuzsa néni rajzolt és memorizált, itthon fonalra vadászott, a könyvekben mintára, leszámolható próbát készített, aztán nekiesett a kivitelezésnek – ez a világoszöld darab szerencsére elnyerte az unoka tetszését. A jövőt pedig máris magam előtt látom: a Brodszki család nő tagjainak három generációja épp részletesen „kivesézi” az Amelie első számát (az új néven megjelenő és megújult Fürge Ujjak magazint), oldalról oldalra megtárgyalva a látottakat. A nagyi azonnal felvette a rendelést Esztertől a virágmintás horgolt sapkára, a kislány gyöngyfűzős mintára lelt, Erika pedig leragadt a többféle fonalból készült, szőrös pulóvernél. Ezek most nagyon menők, avat be, márpedig neki nem árt tudnia, merre halad a divat. Erika ugyanis – tizenhat évnyi adóhivatali munka után – egy kreatív bolt vezetését vette át a közelmúltban, vagyis ezentúl a hobbijából igyekszik majd megélni.
– A kézimunkázás napjainkban a reneszánszát éli – osztja meg tapasztalatait, amikor épp félbeszakad a családi szakmai vita az újság egyik terítőjéről, miszerint az recehorgolással vagy necctechnikával készült-e. – A bölcs idősek mellett egyre több vevőm fiatal és középkorú, akik mindinkább felismerik a maguk készítette alkotások értékét. A kötés-horgoláson kívül minden érdekli őket, amelyben kiélhetik a fantáziájukat. Az Amelie-ben én ötleteket és némi okosítást keresek majd, a kreatív boltban pedig a hozzávalókról kell gondoskodnom.
Zsuzsa néni újságlapozgatás közben gyorstalpalón elvégzett egy divatszíntanfolyamot: ruhák terén megegyezünk a lila és a szürke uralmában. A hímzésoldalaknál sincs köztünk vita, az örökzöld „fehér alapon fehér” tételnél előkerült a dédi nagy becsben tartott étkezőabrosza, amely minden évben egyetlenegyszer, szenteste kerül fel az asztalra, amikor mindannyian körülülik azt. A Brodszki családban így érnek össze a generációk. Tudják: mint az Úr és az első ember mutatóujja…