Jogi esetek

Az ifjú pár a következő forrásokból vásárolta és újította fel a házát: 150 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatás, 300 ezer forint banki kölcsön, 300-300 ezer forint támogatás a szülőktől, a két rokonságnak tartott két lakodalom „bevétele”, plusz a fiatalok saját ifjúsági takarékbetétje. Ebből vásárolták a házat – a kilencvenes évek elején – egymillió-háromszázezer forintért, azután nekiálltak felújítani, bevezetni a gázt, megcsináltatni a csatornát. Amikor minden kész volt, vártak néhány évet, majd született két gyerek, azután elváltak.
Az utolsó kiskanálig menő osztozkodás kezdődött. A férj állította, hogy a házon nagyobb tulajdonrésze van ötven százaléknál, mert például a gázt abból a pénzből vezették be, amit a különvagyonába tartozó zártkert értékesítéséből kapott, ez 60 ezer forintot hozott a konyhára. Az adásvételi szerződésben azonban csak 32 ezer forint szerepelt, a volt férj szerint azért, hogy kisebb összeg után fizessenek illetéket, de ténylegesen 60 ezer forintot kapott az ingatlanért. A feleség ezt cáfolta, azt viszont megjegyezte, hogy a kerítés építéséhez, illetve a tető felújításához a szüleitől ingyen kapták a faanyagot, 65 ezer forint értékben. Erre viszont a férjnek az is eszébe jutott, hogy a zártkertben rózsatöveket termesztett, azokat is eladta az ingatlan áruba bocsátásával egy időben, és 52 ezer forintot kapott értük, amit szintén a házba forgattak bele. A volt feleség viszont esküvel vallotta, hogy azt a pénzt a kocsira költötték, nem a házra. A feleség azt kérte, hogy mivel a bankkölcsön utolját, 60 ezer forintot már az életközösség megszűnése után, egyedül fizette ki, ezt írják a javára.
A bíróság nem volt könnyű helyzetben, mivel semmiről nem volt számla, amiről pedig maradt dokumentum, a felek arról is azt állították, hogy többet-kevesebbet írtak a számlára a valóságnál, hol az adó, hol az illeték miatt. Ezért a bíróság úgy látta, hogy az ingatlan-nyilvántartásnak hisz, ahol a volt pár fele-fele arányban volt tulajdonosként feltüntetve. Egyedül az asszony által rendezett banktartozást ismerte el a bíróság külön költségként, egyébként pedig kötelezte a gyerekekkel a házban maradó volt feleséget, hogy elköltöző párjának a tulajdonrészét váltsa meg.