Mitől leszünk okosabbak?

Miközben azt hisszük, hogy a sok tévénézéstől elbutulnak a gyerekeink, s magunk is csak agysejtjeinket veszítjük a monitorok előtt, meglepő dolgot tapasztaltak a kutatók. James R. Flynn a nyolcvanas években tette közzé, hogy az átlagos amerikaiak IQ-ja az 1930-as évek óta határozott emelkedést mutat. Néhány évre rá azt is kiderítették, hogy nincs ez másként a fejlett és a fejlődő világ más országaiban sem. Az intelligenciaszint folyamatos, sokáig töretlen emelkedését megfigyelhették Brazíliában, Svédországban éppúgy, mint Ausztráliában. A jelenséget el is nevezték Flynn-hatásnak.
Tény, hogy az IQ-teszteket folyamatosan újítják, standardizálják, hogy az átlagember éppen a 100 pontot üsse meg. Az átlageredmények ugyanis 25-30 évenként 15 pontot javulnak. Ha egy mostani tesztet kitöltene a nagyanyáink korosztálya, nagyjából 70-80 pontot érnének el, így a két generációval előttünk járók fele – ha mereven vesszük a mai kritériumokat – az értelmi fogyatékosok táborába sorolódna. Arról már ne is beszéljünk, hogy például a maga korában nagy koponyának tartott filozófus, Francis Bacon (1561–1626), I. Erzsébet főpecsétőre az említett csökkenéssel számolva mínusz 110 pontos eredményt érne el, ami ugye abszurditás.