Joga van lármázni

A vásárló visszavitte az áruházba, ahonnan elküldték a szervizbe. Ott kijelentették, hogy a szárító minőségi hibás, megjavítani lehetetlen. Mivel már igazolása volt róla, hogy a vásárolt áru nem működik, emberünk elbattyogott a boltba, hogy a szárítót cseréljék ki egy rendesre, vagy a vételárat térítsék vissza. Az üzletben viszont azt mondták neki, hogy a hajszárítót leértékelve árulták, nyilván azért, mert csökkent értékű volt, így az áru hibájáért ők nem felelnek – emberünk elmehet vele, ahova jólesik.
A fogyasztó a Bács-Kiskun megyei békéltető testülethez ment. Ebben az esetben arról kellett döntenie a testületnek: az a tény, hogy a hajszárító akciós volt, jelenti-e egyben azt is, hogy a fogyasztónak tudnia kellett volna annak hibájáról. Természetesen ez a kérdés inkább szónoki, mint komoly. A leértékelés mindösszesen annyit jelent, hogy az üzlet olcsóbban adja az árut. Önmagában a leértékelés, az akció nincs kihatással az eladó jótállási kötelezettségére. Amennyiben azért ad kedvezményt az üzlet, mert az árunak valamely olyan fogyatékossága van, amely egyébként a jótállási kötelezettség körébe tartozik – teszem azt: minőségi hibás –, akkor köteles megjelölni az áru minőségi hibáját is. Jelen esetben például ki kellett volna írnia, hogy zárlatos, használhatatlan hajszárító olcsón kapható.
Az más kérdés, hogy ha a kereskedő olcsón ad valamit, annak rendszerint van valami oka. Tehát jó, ha élünk a gyanúperrel – például az élelmiszerek esetében érdemes legalább a termék szavatosságát ellenőrizni, hiszen egy konzerv megvásárlásakor joggal számíthatunk arra, hogy hónapokig eláll. Ugyanakkor ha csak egy-két nap van hátra a termék szavatosságából, az nem számít olyan minőségi hibának, amire külön fel kell hívni a vásárló figyelmét. Ellenben elektronikai termékeket nyugodtan vásárolhatunk akciósan, ugyanis ezek hibátlan voltáért az üzlet ez esetben is éppolyan felelősséggel tartozik, mintha teljes áron vásároltuk volna.