Bérlőnek is lehet kára

A vállalkozó – jogi szempontból az összetört autó bérlője – azonban jelentkezett, hogy talán az őt ért kárt is meg kellene téríteni. Részben azt az összeget, amit már kifizetett az autóért, részben a baleset miatt felmerült költségeket: mivel lekötött munkái voltak, viszont kocsija összetört, kénytelen volt másikat bérelni, és ennek költségei a félmillió forintot is meghaladták. A biztosító azzal utasította el, hogy már kifizette a gépjármű tulajdonosát, a bérlővel viszont semmilyen jogviszonyban nem áll, következésképpen nem is tartozik neki semmivel.
Az volt az első kérdés, hogy milyen alapon fizessen a biztosító a gépjármű bérlőjének. Az elsődleges károsult a tulajdonos, az autó teljesen az ő tulajdonában volt, még ha az ár nagyobb részét a bérlő ki is fizette már. A lízingcég ezért a jogi szempontból őt megillető, de tulajdonképpen a lízingelőhöz tartozó követelést átadta a lízingelőnek. Ez a megoldás csak azért lett problémás, mert a tulajdonos számára – bizonyos adózási szempontok miatt, amelyekbe nem fogunk beleveszni – az autó kevesebbet ért, mint a bérlő számára. Másrészt ez az összeg nem tartalmazta a lízingelő költségeit, a roncs hosszú tárolását, a pótautó bérleti díját – ezek a költségek ugyanis eleve a bérlőnél merültek fel.
Azt kellett tehát eldönteni, hogy az autó bérlője milyen jogcímen jogosult kártérítésre: közvetetten, a tulajdonoson keresztül, avagy közvetlenül, a saját jogán. A bíróság úgy döntött, hogy a törvényben sehol nem szerepel, hogy a bérlőnek nem lehet kára, így a bizonyított kárt a felelősségbiztosítónak meg kell térítenie. Más kérdés, hogy a lízingcég által a vállalkozóra engedményezett követelésen kívül sem a tárolás, sem a pótautóbérlés indokoltságát nem látták bizonyítottnak, ezért az utóbbiakra vonatkozó követeléseket elutasította a bíróság.