Forgács a szembe

Egy férfi egy gyártelepen járt. Egyszerre azt észlelte, hogy a földszinti helyiségek megteltek gőzzel. Úgy tűnt, hogy a kazán komolyan meghibásodott, akár fel is robbanhat. Egy ottani alkalmazottal együtt lementek a kazánházba, de a kazánhoz nem tudtak bejutni: keresték a fűtőt, de nem találták, így kulcsot sem tudtak szerezni. Végül kalapáccsal verték le a lakatot az ajtóról, de eközben egy szilánk emberünk szemébe pattant, megsértette a látóideget, így a férfi hamarosan megvakult. A kazánt kikapcsolták.

Család-otthonTanács Gábor2009. 07. 09. csütörtök2009. 07. 09.
Forgács a szembe

A férfi kártérítést követelt a kazán üzemeltetőjétől. Keresetét arra alapozta, hogy a gyártelep bérlője a veszélyes üzem szabályai szerint felel a kazán működésével kapcsolatos összes kárért. A készülék meghibásodott, veszélyhelyzet jött létre, ennek elhárítása során érte őt a sérülés. Mivel fél szemére megvakult, a munkaképessége csökkent. Az ebből eredő munkabérkülönbség megtérítését kérte a kazán üzemeltetőjétől.

A gyártelep bérlője természetesen nem kívánta megtéríteni a férfi kárát. Azzal érvelt, hogy vészhelyzet nem állt fenn, sőt szerintük a gőz eleve fel sem juthatott a földszinti helyiségekbe. Való igaz, hogy a kazán régi, korábban már sok esetben meghibásodott, de ez robbanásveszélyt sem a baleset időpontjában, sem máskor nem okozott. Másrészt, még ha valóban fenn is állt volna a szükséghelyzet, a kazánház kulcsai a gondnoknál voltak, nem lett volna muszáj mindjárt kalapáccsal esni az ajtónak. Összegezve: a fél szemére megvakult férfi úgy avatkozott be, hogy arra semmi oka nem volt, mindeközben magának okozott kárt – a legjobb esetben is a neki segédkező munkatársat okolhatja, akinek ütései nyomán a kérdéses fémdarab a szemébe repült.

A bíróságnak azt kellett mérlegelni, hogy joggal hitte-e azt emberünk, hogy olyan veszély fenyeget, amelyet el kell hárítania. Ugyanis önmagában az, hogy utólag a szakértő megállapítja: a helyzet nem volt veszélyes, még nem jelenti azt, hogy azt a helyszínen egy laikus is úgy látta. Az ügy végül egy eljárási szabályon dőlt el: a sérültnek kellett volna bizonyítania azt, hogy valóban gőz áramlott be a földszinti helyiségekbe, azonban ennek nem tudott eleget tenni. Így viszont nem volt megállapítható még az sem, hogy a szükséghelyzet látszata fennállt-e egyáltalán. Ezért a bíróság a férfi keresetét elutasította.

Ezek is érdekelhetnek