Életre hímezve

Hogy miről szólnak a régi falvédők feliratai? Többnyire készítőik életérzéseiről, értékrendjükről. Álmaikról és vágyaikról: családi béke, szerelem, boldogság, bánat, szívhez szóló slágerszövegek, vallási fohászok.

– A közhit úgy tartja, a műfaj népi eredetű – mondja Maczó Balázs. – Pedig feliratos falvédők először az 1870-es évek német polgári szalonjainak falain jelentek meg szobadíszként. Megteremtői olyan iparművészek voltak, mint Jakob Falke, a bécsi Ipar¬mű¬vészeti Múzeum megalapítója, aki a szerinte giccses, tájképeket utánzó gobelineket akarta száműzni az egyszerű száröltéses munkákkal. Az Osztrák–Magyar Monar¬chiában gyökeret vert műfaj nálunk a múlt század elején a polgári szalonok helyett egyre inkább a munkás- és parasztcsaládok lakásainak falán lett honos. A szobákban ágyak, a konyhákban inkább tűzhelyek felett. Az első világháború idején sokan vallási szövegeket is hímeztek a vászonra. A két háború között fontos téma volt a haza sorsa is. Az ’50-es, ’60-as évek városaiban kamrákba, vécékbe száműzték szinte mindenünnen a falvédőt. Majd amikor vidéken megjelentek a kockaházak, stílbútorok, onnan is eltűntek. Ám a falvédőmesének még sincs vége, hála Pittmann Zsófia poénos mai darabjainak. Néhány a repertoárból! Az aerobikozó Bíró Ica fölött: „Szép asszonynak jobb a főztje.” Egri Jánosnál: „Lehet egy kérdéssel több?” A Mátrix című film hősei, habos fürdőkádban, fején koszorúval Ciccio¬lina, „Egy szál harangvirág” Szécsi Pál¬lal – ezek már újabb korunk közszereplői és közhelyei. A vendégkönyvbe nem véletlenül írták: a rendhagyó kiállításon bizony nosztalgiáztak. Vagyis globális kultúra ide vagy oda, a műfaj sorsa még függőben…