Kiszállójegy buszsofőröknek

Esetünkben is ugyanez történt: 130 forintos jegy helyett a sofőr kilencvenszázalékos kedvezménnyel igénybe vehető, tizenhárom forintos jegyet adott el az utasnak, aki – mondanom sem kell – nem volt nyugdíjas, viszont száz forintból nem kért vissza. Csakhogy belefutottak egy ellenőrzésbe, és a buszvezetőt rendkívüli felmondással elbocsátották az állásából.

A sofőr nem nyugodott bele, hogy alig száz forint miatt elvesztette a munkáját, pert indított, amelyben megtámadta a rendkívüli felmondást. Erre a durva lépésre a munkáltató részéről akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Mivel a busztársaság kollektív szerződése – ez a szakszervezettel egyeztetett, a munkavállalók közös jogait és kötelezettségeit tartalmazó dokumentum, amely az adott cégen belül mindenkire vonatkozik – „menetjeggyel való visszaélés” címszó alatt kötelességszegésként nevesíti a sofőrnek és az utasnak az ilyenfajta összejátszását, ők azzal érveltek, hogy a szándékos kötelességszegés megvalósult.

Emberünk szerint viszont csak enyhe gondatlanságot követett el: figyelmetlenségből vette át százharminc helyett a száz forintot, és szintén figyelmetlenségből adott nyug­díjasjegyet. Ráadásul, mivel munkájára megelőzően semmiféle panasz nem volt, ezért az egy darab, százforintos tévedésért a rendkívüli felmondás túl erős szankció.

A bíróság úgy vélte, hogy meglehetősen hülyének kell lenni ahhoz, hogy összekeverje a száz forintot akár százharminccal, akár tizenhárommal, hogy a jegyekről ne is beszéljünk. A törvényben emlegetett jelentős mérték pedig nem az okozott kárra vonatkozik, hanem a kötelességszegésre: ha valaki bizalmi pozícióban – értsd: pénzt kezelve – direkt vagy az idiotizmust feltételező gondatlansággal megkárosítja a munkáltatóját, bármilyen kicsi összeggel, az a bíróság szerint megalapozza a rendkívüli felmondást.