Végrendelet végveszélyben

A férfi testvérei megtámadták a végrendeletet a bíróságon, mint ági örökösök. Ági öröklésről – a pontos jogi definíciót most félretéve – akkor beszélünk, ha az örökhagyó valamit korábban a családjától kapott, és az a családjára – szüleire, testvéreire – száll vissza. Ági öröklésre akkor kerül sor, ha az érdekeltek bizonyítják, hogy a hagyatéknak melyik része miért tartozik az ági vagyonba. Mivel a végrendeleti öröklés megelőzi a törvényeset, amelynek az ági öröklés is része, ezért ha van végrendelet, az ági örökösök hoppon maradnak. A bácsi testvérei ezért megtámadták a szóbeli végrendeletet, mondván, hogy annak szigorú törvényi feltételei nem álltak fenn.

Szóbeli végrendeletet akkor lehet tenni, ha valaki az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet nem vagy csak jelentős nehézségek árán tehetne. A testvérek szerint az öregember ilyen helyzetben nem volt, hiszen az úgynevezett végrendelkezés után még egy hónapig élt, írásbeli végrendeletet is simán tehetett volna, ha tényleg akar.

Az volt csak a kérdés, hogy kinek kell bizonyítania az igazát. A feleségnek, hogy a férje valóban életveszélyben tette a szóbeli végrendeletet, vagy a testvéreknek, hogy nem így volt. Az eljárási törvény azt mondja erről, hogy kinek-kinek azt a tényt kell bizonyítani, ami az ő javára értékelendő.

A kérdést a bíróság úgy hidalta át, hogy egy másik, bizonyítatlan tényre kérdezett rá. Jogosultak-e a testvérek kétségbe vonni a végrendelet érvényességét? Ilyen pert csak az indíthat, akinek ehhez méltányolható érdeke fűződik – jelen esetben az, aki örökölne abban az esetben, ha a végrendelet érvénytelennek bizonyul. Ám a törvényes öröklés szabályai szerint is a feleség örököl, hacsak a testvérek nem bizonyítják, hogy van ági vagyon, és az őnekik jár. Mivel a testvérek sem ezt nem bizonyították, sem pedig azt, hogy az örökhagyó képes lett volna írásbeli végrendeletet tenni – mondjuk egy orvosi szakvéleménnyel –, a szóbeli végrendelet érvényben maradt.