A kutyák világa

Az ELTE Etológia Tanszékén, Csányi Vilmos professzor – a hazai „kutyológia” legmértékadóbb szaktekintélye – vezetésével 1994-ben megkezdődött kutatások nyomán, ma már a világ számos országában etológusok és más viselkedéskutatók vizsgálják a kutyaelme képességeit. A téma 250 szakértő részvételével megrendezett első nemzetközi tudományos konferenciáját is Budapesten rendezték, 2008 júliusában.

A magyar kutatók igazi találmánya az, hogy a kutyát úgy kezelték, mint egy olyan állatot, amely az emberi közösségben találta meg természetes közegét. És mert megtalálta, ez emeli ki a kutyát az állatvilágból, hiszen egyetlen más élőlény sem él az emberrel oly hosszú és oly szoros kapcsolatban, mint éppen ő. Ezzel a szemlélettel az etológiai kutatások lényegesen leegyszerűsödtek: szükségtelenné vált ugyanis az állatok fogságban tartása, sőt a laboratóriumi vizsgálatok során kutyát és gazdáját egyszerre lehetett megfigyelni.

Többek között az ELTE-n foglalkoztak először azzal, hogy milyen képességeire alapoz a kutya, amikor az emberrel vizuális vagy akusztikus jelekkel kommunikál – ebben is egyedülálló képességekkel rendelkezik az állatvilágban. A riport felhívja a figyelmet arra, hogy bár a témában folyó vizsgálatok egy része a kutyák képességeinek mélységeit igyekszik feltárni, egyes kutatók szerint a kutya különleges képességei mögött egyszerű, alapvető tanulási mechanizmusok állnak. Abban nincs vita a szakemberek között, hogy a tanulás, akárcsak más állatoknál, a kutya esetében is lényeges szerepet játszik a viselkedés kialakításában. Az etológusokat és más viselkedéskutatókat az foglalkoztatja, hogy a kutyák mit tartanak fontosnak, amikor a környezetüktől tanulnak, és miért tudnak viszonylag könnyen beilleszkedni az emberi környezetbe ősükkel, a farkassal szemben.

A kutatások bizonyították, hogy a kutya világa – minden más állattal szemben – emberközpontú. A kutya számára nemcsak fontos az emberi jelenlét, de viselkedését is sok szempontból az emberéhez igazítja. A kutyák viselkedésének vizsgálatát jelentősen előrelendítette, hogy két éve elkészült a faj genetikai térképe. Mivel ismert tény, hogy a kutyák sok olyan betegséget megkapnak, amely embereknél is előfordul, genetikai vizsgálatuk az emberi betegségek gyógyításához is közelebb vihet. A kutyák és a farkas genetikai és viselkedésbeli eltéréseinek elemzése pedig az emberi evolúció egyes lépéseinek megértését is előmozdíthatja. Vagyis, lassan higgyünk Csányi professzornak: végül a kutya is ember…