A rendszerváltás vesztesei

A válaszolók 51%-a érzi úgy, hogy ő maga vagy a családja a rendszerváltás vesztese, 27% helyzete változatlanságáról számolt be, 14% nyertesnek tartja magát, 9% pedig nem döntött e kérdésben. Arra a felvetésre, hogy Magyarország nyert-e vagy veszített-e a rendszerváltással, a válaszolók 56%-a szerint veszített, 19%-a állítja, hogy nyert, 10% változatlannak érzi, 14% nem tudja.

A megkérdezettek lakóhelyük, valamint megyéjük sorsát illetően hasonlóan vélekedtek: nyertesnek tartja 27, illetve 20, vesztesnek 33, illetve 34, változatlannak 22-22 százalékuk (18, illetve 24% nem tudja).

Az elemzésből kitűnik, hogy a rendszerváltás idején 15-25 – ma 38-45 – éves korosztályok, azaz az akkoriban pályakezdő, illetve az előtt állók (tanulók, sorkatonák) voltak elsősorban képesek élni az új lehetőségekkel. Hasonlóképpen a diplomások, a fővárosiak, a Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon élők érzik magukat másoknál nagyobb arányban nyertesnek.

A vesztesek sorában a nők, továbbá a 46-55 év közöttiek, továbbá a 65 évesnél idősebbek, valamint az Észak-Magyarországon élők vannak a legtöbben.

A megkérdezettek fele véli úgy, hogy a rendszerváltás szükségszerű volt, míg egyharmada gondolja azt, hogy az akkori helyzet elősegítette, de nem tette egyedüli megoldássá azt. A rendszerváltás nyertesei között 84%-ban vannak azok, akik szerint teljes mértékben szükségszerűen következtek be a változások.