Fapados kalandozások

Ha Mátra, akkor kezdhetünk Gyöngyösön, ahol érdemes felszállni a Mátrafüredre vagy a Lajosházára tartó erdei kisvasútra. Az Országos Erdészeti Egyesülés több tagjával együtt ez utóbbit választjuk, hiszen a korábban több mint nyolc kilométeres szakaszt nemrégiben három és fél kilométerrel bővítették. Csodájára járnak az emberek, hiszen manapság vasúti vonalak megszüntetésétől hangos a világ, itt pedig inkább fejlesztenek. Meg vagytok ti őrülve? – ezt kérdezték többen is a kisvasutat működtető Egererdő Zrt. vezérigazgatójától. Pallagi László pedig erre így válaszolt

– Remélem, majd az idő minket igazol, hiszen mi az előremenekülést választottuk, nem a meghátrálást. Már a harmincas években bebizonyosodott, hogy a Mátra és Bükk idegenforgalmán a kisvasút nagyot lendített. Ez ma is így van, hiszen az erdei kisvasutak már kizárólag turisztikai célokat szolgálnak, nem szállítanak követ vagy fát, mint hajdanán. Évente körülbelül egymillióan szállnak kisvasútra, s büszkék vagyunk arra, hogy közülük 350-400 ezren minket választanak. A gyöngyösi két vonal mellett miénk a felsőtárkányi és a szilvásváradi kisvasút is. Ez utóbbi a legnépszerűbb, évi negyedmillió utassal, hiszen a festői szépségű Szalajka-völgyben egy-egy napos hétvégén húszezren is megfordulnak.

– Ezek szerint megéri fenntartani?
– A szilvásváradi utaslétszám kell ahhoz, hogy ne legyen veszteséges a kisvasút. A többi vonal nem hoz hasznot, ahogy más állami erdőgazdaságban sem. Ha nyereséges lenne, sorban állnának a vállalkozók az üzemeltetéséért.

– De ha veszteséges, akkor miért fejlesztik?
– Négy évvel ezelőtt olyan vihar tombolt a Mátrában, hogy áldozatává esett ez a nyolc és fél kilométeres szakasz is, és le kellett zárni. Azon gondolkodtunk, hogy megszüntetjük, de az is sokba került volna. Felszedni a síneket, hogy önkéntes „vállalkozók” széthordják? Inkább mertünk egy nagyot gondolni, és úgy döntöttünk, hogy rendbe hozzuk, majd meghosszabbítjuk a vonalat, egészen a Szalajka-házig. Ott pedig felújítjuk az épületet, csinálunk erdei iskolát, tanösvényt vadbemutatóval, szalonnasütő helyet, fedett pihenőt, tehát pluszszolgáltatásokkal próbáljuk idecsalogatni a turistákat. Szerencsére akkori tulajdonosunk, az ÁPV Rt. mellénk állt, és elképzeléseinkhez kaptunk 450 millió forint támogatást.

– De a működtetésre nem kapnak támogatást. Azt miből gazdálkodják ki?
– Addig tudjuk finanszírozni, amíg vannak nyereséges tevékenységeink. Ilyen például a fakitermelés, hiszen a fa értéke az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt: annak ellenére, hogy drágult a tűzifa is, egyre nagyobb iránta a kereslet, miután a zöldáram termelését támogatja az unió. Ugyanakkor Gyöngyösön van egy parkettagyárunk: termékei nagyobb része itthon talál vevőre, de szállítunk nyugat-európai országokba is.

– Az erdőnek van egy közjóléti szerepe is – teszi hozzá Pallagi László –, amely veszteséges ugyan, de nagyon fontos. Azzal tudjuk magunkat igazán reklámozni, ha az emberek eljönnek hozzánk kikapcsolódni, felüdülni, felülnek a kisvasútra, majd élményekben gazdagon, kipihenve térnek haza. Manapság erre egyre nagyobb az igény, hiszen az állami erdőkben nem találkoznak olyan táblákkal, hogy „Magánterület, belépni tilos!”

Tiovábbi érdekes családi írásokat a Szabad Föld pénteken megjelent, 41. számában talál!