Anya, én kövér vagyok?

Az egészséges testkép
„Testünk a kert, akaratunk a kertész”. Valóban, a testünket formálhatjuk, alakíthatjuk, de ezzel is okosan kell bánni, akárcsak egy növénnyel: ha túlzásba visszük az öntözést, elrohad, ha nem locsoljuk, elszárad. Meg kell találnunk az egyensúlyt.

Mindenhol azt hallani: ha súlyfelesleged van, rengeteg problémád lesz, betegségek fenyegetnek, hátrányos megkülönböztetés ér. Ez a nagyobb fokú elhízásnál valóban így van. A baj csak az, hogy mostanában mintha nem tudnánk megkülönböztetni, mikor van súlyfeleslege valakinek, s mikor normális az alkata.

Ezt a legkönnyebben a testtömegindexszel határozhatjuk meg: a testsúlyt osszuk el a méterben megadott magasság négyzetével. A 20–24,9 közötti érték normál testalkatot jelez, a 25–26,9 közötti túlsúlyos, a 27–29,9 közötti enyhén elhízott, a 30–39,9 közepesen elhízott személyt mutat. A 40 feletti érték pedig kóros elhízást jelent. Ha valakinél 17 alatti vagy 27 feletti értéket kapunk, az az illető egészsége szempontjából fokozottan veszélyes állapotot jelent.

Ha azonban valaki formás és telt, az még nem jelenti azt, hogy csúnya is. Pedig nagyon sok embernek ez van a fejében. Ha elfogadjuk magunkat, és ezt láttatjuk is, akkor mások szeméből is biztosan leolvassuk az elismerést . Ez nehéz feladat, de először is nézzünk bele a tükörbe, szemléljük meg magunkat alaposan. Tényleg nincs olyan része a testünknek, amely egyedi, formás és tetszik magunkon?

Problémás tinédzserkor
A kamaszkor, a nővé válás időszaka hozza az egyik legnagyobb változást az alkatban is. A fiatal lányok kezdik megismerni változásban lévő testüket, s azonnal a tévében, magazinokban látható lányokéhoz hasonlítják. Ennek alapján kialakítják magukban azt a képet, ami szerintük tökéletes. Ennek a képnek azonban nehéz megfelelni.

Sok fiatal nincs megelégedve testével, annak ellenére, hogy a súlya az életkorának és magasságának megfelelő, vagy kevés is. Ezért a média által diktált egészségtelen és ésszerűtlen fogyókúrákkal akarja elérni az általa hőn áhított képet. Nem kevés fiatal pedig táplálkozászavarral küszködik.

Kovács Judit dietetkus meséli: – Egy kedves betegem történetét most megosztom az olvasókkal. Jelenleg 44,8 kg. Amikor tavaly május végén találkoztam vele, mindössze 36 kg volt. Magassága 158 cm. Megtudtam: „18 éves koromban kezdődött ez az egész. Egyszer csak azt vettem észre, hogy mindenből tökéletes akarok lenni. Tanultam, tanultam, és közben elmaradoztak az étkezések. Elfelejtettem enni. Mindeközben rengeteget tornáztam, és egyre jobban tetszettem magamnak. Anyukám figyelmeztetett, hogy már nagyon vékony vagyok, de nem hittem neki. Azt gondoltam, nem lehet baj. Ráállított a mérlegre és ekkor már 43 kg voltam, pedig én csak 46 akartam lenni. De folytattam. Már nem akartam a barátaimmal sem találkozni, kedvetlen voltam. Minden időmet a tanulásnak szenteltem, a tanulásba menekültem. Amikor 40 kg alá ért a súlyom, már mindenki azt mondta, hogy anorexiás vagyok. De én ezt nem láttam magamon. Bekerültem a kórházba, és még ott sem hittem el, pedig akkor az állapotom már életveszélyes volt. Miért tettem? Élveztem, hogy a figyelem rám irányul. Így más voltam, mint a többiek. Úgy éreztem, ezzel tudok kiemelkedni a többiek közül. Sajnos, még a mai napig bennem van ez a gondolkodás. Félek boldognak lenni. A gyógyulásom szerintem egyenlő az elhízással. Ha normális lennék, akkor elengedném az eddigi felfogásomat és cselekedeteimet, nem szabad, hogy ezek jelentsék számomra a biztonságot. De ha nem azt csinálom, amit eddig, akkor meg fogok hízni. Én nem azért eszem, mert az élvezetet jelent, csak szükségnek tekintem, hogy mégis tudjak tanulni. Mindig ekörül forognak a gondolataim. Ésszel tudom, hogy irreálisak ezek a gondolatok, de mégsem fogadom el magamban. Mielőtt beteg lettem, az életem normális volt, de sohasem tetszettem magamnak. Mindig úgy éreztem, hogy le kell fogynom. Most már úgy látom, hogy pusztán tornával azt a pluszsúlyt el lehetett volna tüntetni, de túlzásba estem.”

– Ha valaki el szeretné fogadni a testét, azt javaslom, hogy először is ne mérje mindennap a súlyát. Hetente kétszer teljesen elegendő. Öltözködjön az alkatának megfelelően, de csinosan. Ha szeretne megszabadulni a túlsúlytól, érdemes szakemberhez fordulni, aki segít, hogy a kilók normális ütemben távozzanak. A siker elérése után pedig azt is megmutatja, hogyan lehet megtartani az eredményt. Amikor kell, motivál, és segít a lelki egyensúlyt megtalálni – tanácsolja Kovács Judit dietetikus.