Miért öl egy 15 éves fiú?

A történet valós eseményeken alapul. 1995. december 8-án halálra késeltek egy 48 éves tanárt egy nyugat-londoni iskola előtt. Egy 15 éves fiút életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. „A darabbéli fiú képtelen kommunikálni a körülötte lévő világgal, egy olyan társadalommal, amely akadályozza a változást, s a fennálló rend megkérdőjelezés nélküli elfogadására késztet. A gyerek végül agresszióval válaszol az agresszióra, és csak a történet végére sikerül megtalálnia ember mivoltát” – mondta az előadás rendezője, Bethlenfalvy Ádám.

A fiatalkori bűnözés és az iskolai erőszak növekedése Magyarországon is aktuális kérdés. 1991 és 1998 között csaknem a kétszeresére nőtt az elítélt fiatalkorú bűnelkövetők száma, s azóta is növekedés figyelhető meg. Ki a felelős? A gyermek, vagy a környezete? Milyen összefüggés van a társadalmi átalakulások és a fiatalok világszemlélete között?

A fiatalkorú bűnözés és az iskolai erőszak növekedése korunk egyik aktuális kérdése. Kérdés, hogy az agressziónak milyen szerepe van a történelmünkben, a társadalmunkban, az oktatásban, s hogy mi az egyén felelőssége a társadalmi problémák kezelésében? Edward Bond mindig is fontosnak tartotta, hogy a színház megszólítsa a fiatalokat, hiszen őket tartja a jövő, a társadalmi változás letéteményeseinek: „A nyugati társadalmak a választás szabadságában tobzódnak, miközben képtelenek felismerni, hogy jövőnk megváltoztatásának egyetlen lehetősége gyermekeinkben rejlik” – írja. Szerinte csak akkor lesz valódi demokrácia a világban, ha engedjük, hogy gyermekeink szabadon gondolkodjanak, s ezért – saját félelmeinktől vezérelve – nem büntetjük meg őket.

Edward Bond immár 12 éve elsősorban a színházi nevelés egyik legjelentősebb képviselőjével, a birminghami Big Brum TIE Companyval dolgozik együtt Nagy-Britanniában. Eredetileg számukra írta a Tizenegy trikó című darabot is 1997-ben, amelyet Magyarországon elsőként mutatott be a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. A színházi nevelési foglalkozások esetében a diákok nem csupán egy színházi előadást tekintenek meg, hanem a történet által felvetett problémákat közösen gondolják és beszélik végig velük a színész-drámatanárok. E módszer segít a gyerekeknek abban, hogy jobban megértsék a darabot, s a mindennapi életükbe jobban beépíthessék az itt leszűrt tapasztalatokat.

Bond színházának és gondolkodásának egyébként is fontos eleme, hogy csak úgy lehet változást előidézni a társadalomban, ha az ember rákérdez az őt körülvevő világra. Ebben segít a színház is, hiszen dramatikus formában, konkrét helyzeteken keresztül szembesülhetünk a problémák ránk gyakorolt hatásával és működési mechanizmusaival. A szituációk sokrétűségre kényszerítenek, nem csupán intellektuálisan, hanem érzelmileg is beszippantanak.

A „Színházi neveléssel az aktív demokráciáért” projekt keretében valósítja meg 2009-2010-es évadát a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, s járja előadásaival Magyarországot és a határon túli településeket. A projekt fő célkitűzése, hogy a demokratikus társadalmi működést és az embert, mint felelős közösségi lényt vizsgálja a kis- és középiskolás fiatalok segítségével. E projekt kapcsán látható most a Tizenegy trikó Pécsett, amelyet többek között a Leőwey Klára Gimnázium Arany János Tehetséggondozó Programjában résztvevő tehetséges, ám hátrányos helyzetű diákjai is megtekintenek. „Meggyőződésünk, hogy Magyarországon és a környező országokban csak akkor alakul ki igazi ügyeket befolyásoló demokratikus párbeszéd, akkor lehet reményünk egészségesebb társadalomban élni, ha minél fiatalabb kortól elkezdünk társadalmunk legfontosabb kérdéseiről beszélni” – tette hozzá mindehhez Bethlenfalvy Ádám.