Ford Tourneo Connect 1,8 TDCi: a méret a lényeg

Minden márka próbálkozik a kisebb haszongépjárművek felcsinosításával. Vágnak rá hátulra is ablakot, betesznek egy második üléssort, némi kárpitot – hadd örüljenek a kispénzű családok, hogy relatíve olcsón kapnak egy jól használható kocsit, presztízs nélkül. Mert ugyan kinek tetszik az egy ilyen autó? Rondák, unalmasak és igénytelenek, nemde?

Ide sorol be be a Tourneo Connect is: rondának ronda, unalmasnak unalmas, de az igénytelenség nem jó jelző rá. Ugyanis a Limited – vagyis a legmagasabb felszereltségű – modellben kevés dolog emlékeztet a betonkeverőre. A formája nem dinamikus, hozza az átlagot. Széles, szögletes és magas – sőt: nagyon magas. A hátsó színezett üvegek és alufelnik emelnek az összképen, de a kocsit nem a formája adja el.

Az oldalsó két tolóajtó roppant praktikus, az egész család szeretni fogja: könnyen lehet rajta behuppani a magasan lévő ülésekre. A felfelé nyíló csomagtartófedél viszont rettenetesen nehézkes. Először is az autó mögött körülbelül másfél méternyi hely kell, hogy felnyíljon, másrészt pedig a gyengébbik nem gyengébbik felének kifejezetten megerőltető lecsapni a hatalmas fedelet. (Érdekes: a Nyugat-Európában forgalmazott Tourneok-nak két oldalra nyílik a hátsó ajtaja.) Rengeteg a rekesz, a tárolóhely, a plafonon külön polcrendszer található, ami nagyon jól pakolható – például felraktam egy kétliteres üdítőt, amit utána öt perc alatt sikerült újra meglelnem.

A magas építésből következik, hogy jól fent ülünk, emellett még legalább 30 centi fejtér is rendelkezésre áll – vagyis az autó elképesztően magas. A mélygarázsban aggódtam is, hogy nem fog elférni, de a legszűkebb helyeken is csak a tetőantenna koppan, vagyis a szabványos helyekre beférünk vele. Szellős és kellemes a beltér, a világos kárpit kifejezetten jól áll neki – bár a műanyagok megmaradtak keménynek és kellemetlennek. Van ülésfűtés is, ami valami elképesztő sebességgel tüzeli kb. 50 fokosra az egyébként kényelmes széket – szabályozni nem lehet. A miniatűr navigációs képernyőt nem nehéz kezelni, s ügyesen feltalálta magát Budapesten is. Az első székek nagyon kényelmesek, a hátsó traktusban pedig átlagos lábhely és átlagon felüli oldalszélesség várja az akár három nagyobb darab felnőttet is.

Az 1.8-as TDCi dízel hangja minden egyes alkalommal emlékeztet arra, hogy munkagépben ülünk. A kívánatosnál jóval több szűrődik be a kerregésből, ami főként magasabb sebességnél zavaró. Alul kicsit bizonytalan a nyomaték, de kétezer felett megjön és rendesen viszi az autót: 110 lóerőnél több nem is kell a Tourneo-ba. A magas homlok miatt, s mivel a szél is bezavarhat, maradjunk a 110-120-as tempónál, ilyenkor a fogyasztás nagyon rendben van: 7 liter. Egy ekkora autótól, amely áramvonalasnak egyáltalán nem mondható, ez nagyon jó érték.

A Fordokat sportos vezethetőségükért és kitűnő futóműveikért szeretjük – ebből egy picit sikerült ide is becsempészni. Ha nem is olyan fejlett a rendszer, mint egy Focusban, azért kellemesen lehet vele kanyarogni. De ha jót akarunk magunknak, nem a csúcsmodellt vesszük, az ugyanis érthetetlenül drága: 6 és fél milliónál is többe kerül. Szerintem sokkal jobban megéri a Trend felszereltség a fontosabb extrákkal majd’ egymillióval olcsóbban. Nem rossz autó a Tourneo, de nem is ájultunk el tőle. Akinek a lényeg a méret, annál viszont alaposan számításba jöhet.

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!