Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A Hyundai ügyesen keveri a lapokat. Nem elég, hogy az i30 sokkalta jobb testvérénél, a Cee’d-nél, de most már stop&go automatikusan leálló és újrainduló rendszerrel felszerelt dízelmotorral is kapható. Úgy tűnik, a dolognak értelme is van.
A koreai márka mindeddig unalmas és felejthető autókat gyártott, magas minőségben – ez most megváltozni látszik. A modellpaletta legújabb szereplői végre megosztják a népet: el tudom képzelni, hogy valaki például irtózik az ix35 robosztusságától. Az i30 azonban még az előző iskola tagja. Szándékosan jellegtelen, olyan hogy még véletlenül se tudjuk utálni a formát. A Kia Ceed–Hyundai i30 párosból egyértelműen a Cee’d a szebb, ám az i30 a jobb – mármint belülről igényesebb és szerethetőbb.
Kezdjük azzal, hogy a formaterv belül is ásítóan unalmas, de meglepően minőségi. Finom a műszerfal, szépek a kék fények, a rádiót meg másolja már le mindenki: a gombok alatt 1-6-ig mutatja, hogy melyikre milyen csatorna van beprogramozva. Kapunk még USB csatlakozót is – csak aztán valami nagy újító el ne törölje a Hyundai–Kia tengely eme jó szokását (azonnali jelleggel kellene minden, háromnál több kerekű járműbe kötelező EU-szabványként előírni!). Az ülések átlagosak, ahogyan a tárolórekeszek száma is. Érdekes, a Kia testvérmodellben kisebb a hátsó lábtér: a Hyundaiban nagyon kényelmesen elférni hátul.
Az ISG (jelentése: Idle Stop&Go) pedig működik és könnyen megszokható. Eddig inkább benzinmotorokkal párosították, de a dolog dízellel is abszolút életképes. A Boschtól származó automatika több dolgot is figyelembe vesz működés közben. Figyeli a hűtőfolyadék hőmérsékletét, az akkumulátor töltöttségét és a fogyasztók (ventilátor, légkondi) használatát is. Csak akkor lép működésbe, ha ezzel nem okoz bajt: 5 km/h alatt már kikapcsolja a motort, s a kuplung benyomására indítja újra – érzésem szerint lassabban, mint például a Mazda hasonló rendszere. Kellemes érzés pirosnál való várakozás közben vagy dugóban ülve a rezzenéstelen csend, a dízel beröffenése viszont lehetne kulturáltabb. A kormánytól balra található kapcsolóval ki is iktathatjuk a rendszert, de az i30 jó érzékkel találja el, mikor kell leállnia.
Az 1,6-os dízelmotor a maga 90 lóerejével nem rúg hátba kigyorsításkor, de a kellő dinamizmust azért garantálja. Nem túl pontos és kicsit akad is a váltó, a kettest rendre összekevertem az üressel, annyira nagy a holtjátéka sebességben. A futómű viszont remekül bírja a hazai úthálózatot – nem érdemes hozzá 15-ösnél nagyobb felnit kérni, mert azzal a legkényelmesebb.
Összességében nagyon szerény, de szépen összerakott autó az i30. Nem dicsekszik az erényeivel, idő kell hozzá, hogy megtaláljuk és megértsük: tud mindent, amit elvárnak tőle. Nem hivalkodó és sok embernek pont ez a szimpatikus benne. A kompakt Hyundai kicsit olyan, mint a tízéves Sony tévém. Észre se veszem, miközben használom, nem jut eszembe napközben, hogy de jó lesz újra meglátnom – de ha nem lenne, nagyon hiányozna. (Amúgy az importőr udvarán pedig láttam az i30 ráncfelvarrott változatát az i30u-t, ami pont annyival karakteresebb, amennyivel kell.)
A tesztelt autó sok extrával, ISG-vel 4,7 millió forint, ami a versenytárs modellekéhez (Astra, Golf, Focus) hasonló, de a stop&go rendszer nélküli változatok fél-egymillió forinttal olcsóbbak. Igaz, több téren is kevésbé fejlett, de az alacsony mértékű károsanyag-kibocsátásban mindenképp elöl jár.
Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu