Miki egér és a tudatalatti

Könyvben, filmen egyaránt aranyosak a mesék állatfigurái, de mitől is „jönnek be” minden korosztálynak? A grafikus szerint nagyon fontosak az arányok, pszichológiai szempontból pedig – miként a felnőttek világában, úgy a mesék esetében is – a kapaszkodót jelentő sémák a vonzóak.

Család-otthonSzőrös Zoltán2010. 07. 17. szombat2010. 07. 17.
Miki egér és a tudatalatti

– A figurák karakterét egy mese során végig megtartjuk, így külsejük, öltözetük alapján jól elválaszthatóan rögzülnek a gyerekekben. A viseletük is már az emberi tulajdonságokkal való „felruházás” része, miként az arcjáték és a mozdulatok megjelenítése – mondja Kecskés Anna grafikus, festő, aki már több mesekönyvbe is készített illusztrációkat. Bár a könyv esetében nincs mozgás és hang, mindezeket lendületvonalakkal pótoljuk, így a szájnál akár a kiabálás is ábrázolható, de egy pirospozsgás arc is sok érzelmet tükrözhet. A két lábra állított négylábúak vagy a kézzel rendelkező szárnyasok a történet könnyebb megjelenítését is szolgálják, van, hogy az állatok teljesen elvesztik természetes tulajdonságaikat. Így járhat-kelhet kecses mozdulatokkal egy disznó, tarisznyával a vállán.

Hogy mitől válik aranyossá egy karakter? A titok egyik nagy tudója volt Walt Disney, aki a gyerekek testarányait vette mintának. Egy felnőtt testalkata arányos, s bármilyen furcsa, éppen ezért nincs rajta „feltűnően” kedves. A gyerekeken viszont igen, ezért tervezett Disney általában nagy fejet és szemeket, kis törzset, és rövid, vékony végtagokat figuráinak. Gondoljunk csak bele, például Miki Egér vagy Donald kacsa is nagy szemekkel, nagy szempillákkal bűvöl el bennünket. A hangulati hatás olyan apróságokkal is fokozható, mint egy kellemes mosoly a Naptól vagy a Holdtól.

Bogya Tünde pszichológus szerint a gyerekek kapaszkodót is keresnek, mikor kedvenc karaktereket választanak. – Felnőttként is szeretjük az egyszerű, egyértelmű dolgokat. Kategorizálunk embereket, csoportokat, aztán idővel finomítunk, de igényeljük a világban való könnyebb eligazodást. A kapaszkodót jelentő sémákra a gyerekek esetében jó példák a mesefigurák. Egyértelmű karakterek vannak, átélhető tulajdonságokkal. Egy bátor katona vagy egy kisegér bőrébe bújhatnak, kiválasztják azokat a jellemeket, melyekkel azonosulni szeretnének. Egy-egy figura tekintete, testtartása ugyanolyan sokatmondó, kommunikatív mozzanat, mint a hétköznapi életben.
 

Ezek is érdekelhetnek