Diákok! Ötösöket akartok? Gesztikuláljatok!

A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a gesztikulálás csak egyszerű, külsődleges kísérője-e a tanulási folyamatnak, vagy eredményesebbé is teszi azt. Hogy eldöntsék, önkéntes alapon vizsgálatba vontak mintegy nyolcvan harmadik és negyedik osztályos általános iskolai tanulót.

Évfolyamonként három csoportra osztották őket, s olyan matematikai feladatot adtak nekik, amivel csak segítség igénybevételével tudtak megbírkózni. A segítő pedagógusok az első csoporttal úgy oldották meg a feladatot, hogy a tanulóknak közben hangosan kellett mondaniuk is, amit csinálnak. A második csoportnál szintén hangos beszédre késztették a diákokat a megoldás során, de közben nekik speciális gesztusokat is tanítottak. A harmadik csoportot is gesztikulálásra fogták, közben azonban nem kellett beszélniük.

Négy hét elteltével újra összehívták három tanuló csoportot, s megkérték a diákokat, hogy oldják meg ugyanazt a feladatot, miközben semmiféle utasítást nem adtak nekik, azaz magukra hagyták őket. A munkát kiértékelve kiderült, hogy az a csoport, amelynek tagjai gesztikulálva és beszélve tanultak, 92 százalékban emlékeztek a feladatmegoldásra, míg a csak gesztikulálók esetében ez az arány 80 százalék volt. A nem gesztikuláló tanulói csoportnak pedig mindössze 33 százaléka oldotta meg jól a feladatot.

A kutatást vezető professzor szerint a gesztusok egy időben foglalják le a környezetet, a testet és az elmét, s ezek így együtt segítenek az agynak abban, hogy mélyebben, maradandóbban rögzíthesse az ismeretet. Érdemes kipróbálni!