Biztosítás: elkésett levél és vallomás

Néhány hete olyan történetet ismertettünk, amikor az autós a díj befizetését a biztosító emberére bízta, s közben „túl hamar” szenvedett balesetet: a szerződés csak a díj átvételétől számított négy nap elteltével lépett életbe. Most egy másik tanulságos esetet adunk közre.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2010. 10. 26. kedd2010. 10. 26.

Kép: Drive safety this car is very well protected (focus on the car), Fotó: Helder Almeida

Biztosítás: elkésett levél és vallomás
Drive safety this car is very well protected (focus on the car)
Fotó: Helder Almeida

Emberünknek még április 3-án tett ajánlatot az egyik biztosítótársaság, amit ő legott el is fogadott: a szerződés szerint e napon a biztosító felelősségvállalása megkezdődött. Az első biztosítási díjat harminc nappal később, vagyis május 3-ig kellett volna befizetni, és a szerződésben az is szerepelt, hogy amennyiben ezt a biztosított elmulasztja, akkor a szerződés megszűnik. A pénz a biztosítóhoz az adott napig nem érkezett meg. Július 27-én emberünk felhívta a biztosítót, hogy nem kapott csekket – kiderült, hogy két nappal korábban balesetet okozott. A biztosító megtagadta a kár kifizetését, arra hivatkozva, hogy a partnere nem fizette be az első díjat határidőre, tehát a szerződés megszűnt.

A kocsi üzemben tartója pert indított a biztosító ellen. Arra hivatkozott, hogy a cég nem szabályszerűen kézbesítette a csekket: mert mint utólag kiderült, a küldeményt a Tanya 428. helyett a Tanya utca 428. címre küldték, ezért az a címzetthez nem érkezett meg. Mivel nem kapott csekket, nem is tudta befizetni a biztosítási díjat.

A polgári törvénykönyv a hasonló helyzetekről azt mondja, hogy a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Vagyis ha valaki arra szerződik, hogy átad egy teherautó krumplit egy felvásárlónak, de a megbeszélt időpontban a felvásárló nem bukkan fel, akkor utólag nem kötbérezheti az eladót, hogy miért nem adta át a krumplit a szerződésben szereplő napon.

A biztosító azt az álláspontot képviselte, hogy a jogosult csak akkor eshet késedelembe, ha anélkül a cselekmény nélkül, amit ő elmulasztott, a kötelezett egyáltalán nem tud teljesíteni. Magyarán: a gépkocsi tulajdonosának nem kellett volna feltétlenül a csekkre várnia, sőt számtalan más módon is fizethetett volna – hiszen tudta, hogy különben a szerződés megszűnik.

A bíróság a biztosítónak adott igazat, egyúttal kimondta: a jo¬gosulti késedelem csak akkor következik be, ha olyasmit mulaszt el, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a kötelezett teljesíteni tudjon. Vagyis ha nem kaptuk meg a csekket, akkor a befizetést lehetőleg még a határidő előtt oldjuk meg máshogy – és semmiképpen se karambolozzunk biztosítatlanul.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek