Feledésbe merült szokások

Betlehemezés: egyházi eredetű népi játék, amely Jézus születését meséli el. Főként a gyerekek jártak pásztoroknak öltözve házról házról, maguk készítette jászollal vagy betlehemi kistemplommal, s felelevenítették Jézus születésének történetét.

Pásztorjárás: szereplői karácsony este éjfélig járták a házakat. Kifordított bundát viseltek, tarisznyát vetettek a vállukra, botra támaszkodtak. Énekeket adtak el, s ezért adományt vártak a ház urától.

Regölés: István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök. Lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés, amolyan bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás.

Borszentelés: december 27-én, Szent János napján a családok bort vittek a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak. Gyógyítottak vele, illetve boroshordókba töltötték, hogy ne romoljon el a bor.

Aprószentek napja: december 28-a a Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek ünnepe. „Aprószent” minden csecsemő, akit a király megöletett. Ilyenkor szokás volt a gyerekeket a szomszédba küldeni, ahol „megvesszőzték” őket, hogy egészségesek maradjanak.