Őrtüzeket kéne rakni

Kegyelmi idő a család éve – így vélekedik az eseményt meghirdető körlevelében Bíró László. A püspöki konferencia családreferens püspöke szerint a keresztény családok őrtüzek lehetnek az éjszakában. Az egyházközségek idén arra törekszenek majd, hogy segítsék és bátorítsák a fiatalokat a megalapozott házasságra, majd családalapításra, e nélkül ugyanis – mint a püspök írja – „a nemzet elenyészik, a gazdaság összeomlik, a kultúra lehanyatlik”.

A család évéhez számos program kötődik, Egerben például január végén körbejárják a házasság szentségének kérdését és azt, hogyan készüljenek a fiatal jegyesek az egybekelésükre. Nemcsak a hagyományosan templomjáró családokat kívánják megszólítani a katolikus egyház idei programjai, hanem azokat is, akik hátrányos helyzetben, nehéz sorban élnek. Ennek szellemében április végén zarándoklatot szerveznek az egyházmegyében élő roma családok számára.

A katolikus egyházat jórészt a válságjelenségek sarkallták arra, hogy meghirdesse a tematikus évet. Egyre kevesebb gyermek jön világra, s mind kevesebb házasság köttetik. A házasok aránya az utóbbi 10 évben 53 százalékról 46 százalékra csökkent hazánkban. Az egyedülállók aránya viszont 26-ról 32 százalékra nőtt. Lassan megszokottá válik, hogy a párok csupán együtt élnek vagy hogy a munkába temetkező fiatalok a szingli életformát választják. Az egyház azonban a hagyományos értékek életben tartásában bízik, s ilyennek számít az élet védelme is. A gyermeknek joga van az élethez, bár néha váratlanul érkezik, s nem várják ideális körülmények.

– Hiszünk abban, hogy a gyermekvállalás alapvetően nem pénzkérdés. Igaz, az már pénzen múlhat, hogy legyen hova hazavinni és mibe öltöztetni a babát – magyarázta Frivaldszky Edit, az Együtt az Életért Közhasznú Egyesület elnöke, akivel egy életvédő lelkigyakorlaton találkoztunk. Az egyesületet 2008 nyarán egy fiatal családosokból álló baráti kör alapította. A tagok többnyire hívők, keresztény elvek szerint élnek, akadnak köztük reformátusok és katolikusok. Tapasztalataik szerint azonban a krízisbe került kismamák nemigen keresnek meg egy egyházi szervezetet, főleg akkor nem, ha az abortusz lehetőségét fontolgatják. Ezért jelenthet segítséget ilyenkor egy civil szervezet, mely a nyílt örökbefogadást is előkészítheti. A vészhelyzetbe került nők akár telefonon, akár a világhálón felvehetik az egyesülettel a kapcsolatot. Megesik, hogy anyaotthont intéznek a rászorulónak, máskor babakelengyét küldenek, hogy legyen miben hazavinni a kicsit.

A hozzájuk fordulók történeteiből kiderül, hogy a család sokaknak nem jelent védőhálót: akadt olyan állapotos lány, akit a saját édesanyja dobott ki. Rábeszélni ugyan nem szoktak senkit, ám már akadtak, akik úgy döntöttek, megtartják a nem tervezett babát. A főiskolás Kati fiúja lelépett, mikor megtudta, apa lesz. A lány szülei azonban lassan elfogadták a helyzetet, hogy csecsemő érkezik a házhoz, a diáklány barátai pedig jegyzetekkel és gyerekvigyázással segítettek, hogy a kismama folytathassa a tanulást. Az egyesület még az ilyen, kilátástalannak tűnő helyzetekben is próbálja visszaadni a reményt, s megtalálni azokat a lehetőségeket, amikkel az állapotos nő részese lehet a gyermekvállalás élményének.