Renault Mégane GT: testre szabva

Vannak olyan kocsik, amelyek egy dolgot tudnak, de azt nagyon. Ilyet leginkább a nagyon gazdagok tarthatnak mert 3. vagy 4. autóként funkcionálnak. Nekünk, mezei autósoknak pedig marad a kompromisszum. Vagy mégsem?

Család-otthonVékey Zoltán2011. 01. 23. vasárnap2011. 01. 23.
Renault Mégane GT: testre szabva

Kompromisszumról azért beszélek, mert nincs olyan autó, ami egyszerre olcsó, tágas, minőségi, megbízható, takarékos, gyors és szép is. Ám e tulajdonságok közül nagyon sokat tud a Renault kompakt kombijának legerősebb változata, a Mégane GT Grandtour.

A csomagolás nagyon vonzó. A gyönyörű felnik és ez az egyedi kék szín is a GT sorozat sajátja, de ízléses a diszkrét küszöbléc szett és a hátsó diffúzor is. Ennél már egy hajszálnyival több is vásárinak tűnne, de így még éppen elfogadható: nem nézünk ki benne gyorsulási versenyre igyekvő sihedernek. S bár a Mégane legújabb generációjának arcát szokni kell (nekem kicsit bárgyúnak tűnik a tekintete), legalább a hátsó lámpák nagyon rendben vannak.

Nincs rossz dolga a sofőrnek. A hely passzentos, látszik, nem törekedtek arra, hogy a legtágasabb kompakt címért harcba szálljanak. Sportülések vannak elöl, fognak is rendesen, de a fehér számlapos fordulatszámmérőt leszámítva nagy varázslat itt már nincs. A megszokott TomTom navigáció még mindig csúnya grafikával dolgozik, de jól használható, a beltér puha műanyagai pedig még mindig dicséretet érdemelnek. Sportos autóba ritkán lehet a családot is belapátolni, ide azonban ötszáz liternyi málhát és hátra három rosszcsont gyerek is elhelyezhető – akiket aztán kitűnően lehet terrorizálni a gázpedál pöccintgetésével.

A GT változat kétféle erőforrással: a 2 literes, 160 lóerős dCi-vel, és a szintén 2 literes, 180 lovas TCe – vagyis turbós – motorral kapható, mi az utóbbit próbáltuk. Gyereknevelésre is kitűnő: 2000-es fordulattól egészen hatezerig a kölyökben reked a hang, ahol egy váltással aztán újra kezdődhet az egész. Ez az az erő, aminél épeszű embernek nem kellhet több. A forgalom 95%-át bármikor állva hagyjuk, s erőlködés nélkül ugorhatunk 150-es tempóra az emelkedőn, ellenszélben is az autópályán. A füleket nem terhelték túl a mérnökök, a GT-nek hangja ugyanis nem nagyon van padlógáznál sem.

A többek által emlegetett horror fogyasztást nem tapasztaltam. A 9,8 literes érték persze nem pénztárcabarát, de ha az autó képességeit is figyelembe veszem, akkor egyáltalán nem sok, főleg hogy nagyrészt városban, dugóban, hidegben használtam a kocsit.( Lehet, hogy a 13-14 litert mérő kollégáknál még bejáratós volt a motor, vagy csak nem bírtak betelni a 180 lóerővel?)

A GT nevet mindenesetre nem vették félvállról a franciák, sokat tettek a dinamikus vezethetőségért. Egyedi lengéscsillapítókat és rugókat szereltek fel, sportosabbra hangolták a kormányművet, s a féktárcsákat is megnövelték. Pont annyit módosítottak, hogy megmaradt használható családi kombinak, de ha kell, nagyon tud tapadni, kanyarodni. Talán csak a peres gumikat és a sérülékeny felniket féltettem a fővárosi kátyúrengetegben.

Sportos apukáknak mindenképpen megfontolandó a Mégane GT. És az ára sem vészes: a hatmillió forintban a kanyart bevilágító xenon fényszóróktól a navigáción át a sportülésekig minden benne van. Ennyiért máshol 180 lóerőt biztosan nem kapunk.

Bármelyik fotóra kattitntva megnyílik a képgalériánk!

Ezek is érdekelhetnek