Álomszakma és valóság

Felhígult a felsőoktatás, válságba került a természettudományos képzés – kongatják sokan a vészharangot. Meglepő módon például az egri főiskolán évek óta nem oktatnak fizikatanárokat, ez a képzés kényszerűségből szűnt meg, mert nem volt elég jelentkező. Miközben százas nagyságrendben vonulnak nyugdíjba az idős fizikatanárok.

– Ez a probléma több kérdést is felvet – mondta Vida József, az egri Eszterházy Károly Főiskola 66 éves tanára, aki nemrégiben rangos elismerést, Rátz Tanár Úr Életműdíjat vehetett át. Ezzel a díjjal azoknak a munkáját honorálják, akik a természettudományos oktatásban jeleskednek, hogy ne csak a világhírű tudósok, de a tanáraik nevét se felejtse el az utókor.

– Ki fog vajon fizikát tanítani a jövőben? Mi lesz a műszaki szakemberképzésünkkel, hiszen a jövendő mérnökei számára létfontosságú e tantárgy? – sorolja a jelen aggasztó kérdéseit a főiskolai tanár. Vida József a maga részéről mindent megtesz, hogy kedvet csináljon a tantárgyához. A fizikát népszerűsítő kísérleti bemutatóit sok helyre elviszi. Tagja volt annak a csapatnak, amely 2005-ben a Csodák Palotájában Guinness-rekordot állított fel azzal, hogy 24 órán keresztül megállás és ismétlés nélkül kápráztatta el az érdeklődőket látványos kísérletekkel. Ő tervezte az egri líceum tornyában létrehozott Varázsterem interaktív kísérleteit és eszközeit.

– A legszívesebben úgy tekintek magamra, mint a fizika utazó nagykövetére – tréfálkozik. Azért járja az országot, hogy megmutassa, milyen érdekes is tud lenni a természettudomány. Meggyőződése, hogy sok tanuló a szürke, egysíkú órák miatt nem kap kedvet. Ám a kísérletezgetés varázsa is könnyen elmúlik, miután a diák rájön, hogy a tanulást nem lehet megúszni. Magáért beszél, mivel indokolják a középiskolások, hogy nem tartozik kedvenceik közé e tárgy. A diákok 30 százaléka arra hivatkozik, hogy részben a tanár vette el a kedvét. Míg 60 százalékuk azért nem fektet bele energiát, mert ez úgysem érettségi tantárgy. Minden ötödik fiatal azt hiszi, hogy az életben nem lesz arra szüksége, amit a fizikaórákon elsajátítanak. Holott ez óriási tévedés.

Más országokban is szembesültek azzal, hogy lassan nem lesz, aki reáltárgyakat tanítson. Angliában például néhány éve csaknem megkétszerezték a matematikát és fizikát oktató pedagógusok fizetését, hogy vonzóvá tegyék e pályát. Hazánkban erre mostanában nincs sok esély, ráadásul könnyen palotaforradalmat okozna pedagóguskörökben. – Megoldást jelenthetne, ha az egyetemek, főiskolák ingyenes képzéssel, emelt ösztöndíjjal csalogatnák a természettudományos területre a hallgatókat – javasolja dr. Vida József.

– A középiskolások gyakran a könnyebbik utat választják. Ezért kerülik el sokan az erőfeszítést követelő tantárgyakat. Az elhelyezkedés szempontjából pedig sokkal jobb lehetőséget jelent, ha valaki komolyan vette a fizikát és a matematikát, s ilyen irányban tanult tovább – magyarázta Varga B. János, az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese. Mivel maga is fizikatanár, tisztában van vele, hogy a mai diákok számára a pedagóguspálya kevéssé vonzó, ezért nehéz motiválni őket. E hivatás megbecsültsége, presztízse távol áll attól, mint amit megérdemelne, így a katedrán állók is kezdik elveszíteni a reményt.

Egy tanulságos kutatás szerint a diákok 41 százaléka gondolta, hogy a jogászok társadalmi megbecsültségnek örvendenek. A humán szakos középiskolai tanárokról viszont csak 5,7 százalékuk vélte ezt. Az általános iskolai tanárokat pedig csak a megkérdezettek 0,2 százaléka tartotta anyagilag megbecsültnek. Manapság már nemcsak egy kisebb településen, de Egerben is megtörténik, hogy egy középiskola képtelen új fizika szakos tanárt találni. Varga B. János szerint előfordulhat, hogy hamarosan akkora hiány lesz e szaktanárokból, hogy majd ők mondhatják meg, hova és mennyiért mennek el tanítani.

Komoly probléma, hogy csökkentették a természettudományos tárgyak óraszámát. A heti két óra szinte csak arra elég, hogy megpróbálják érdekessé tenni a tantárgyat, az elmélyülésre ez már kevés. Az sem mindegy, hogy a társadalom milyen értékeket tár a gyerekek elé, és milyen normákat állít eléjük. Sokan a gyors és könnyű boldogulásban reménykednek, és tévhitekben ringatják magukat. Egy középiskolások körében készült felmérés szerint a diákok azt hiszik, bármilyen diplomát szereznek, már nem lesznek munkanélküliek, és magas jövedelemhez jutnak.

Nagyon tud később fájni ez a tévedés.