Inog a tető a fejünk fölött!

A mostani kormány januárban ígérte meg, hogy legkésőbb márciusig kidolgoznak egy olyan konstrukciót, amely hosszabb távon is segítség az embereknek. Hogy mi történt azóta? A napokban újra meghosszabbították a moratóriumot július 1-jéig, és bejelentették a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozását.

– Beletörődtem abba, hogy egyszer csak beállít a végrehajtó. Vigyék a lakást, már nem érdekel. Albérletbe megyek – mondja a 40 éves Vastag Veronika, aki este 6-tól reggel 6-ig a MÁV-nál forgalmi szolgálattevő, emellett a szabadnapjain egy valutaváltóban dolgozik. – Szolnokról költöztem Pestre, egy zuglói panelba. Amikor szétváltunk a párommal, nem tudtam fenntartani a lakást, kisebbet kellett keresni. A lakás árából kifizettem a hitelt, egymillió forint maradt a zsebemben. Erre a 27 négyzetméteres földszinti garzonra 7,5 millió hitelt vettem föl, 25 évre – mutat körbe az ízléses lakáson. – Hát igen, ezért szerettem bele. A vállalkozó átvert, vizesednek a falak. Ha valaki belép, és megérzi a penészszagot, elmenekül. Jó, ha ötmillióért elkel – mondja keserűen.

Amikor Vastag Veronika felvette a svájcifrank-alapú hitelt, havi 50 ezret törlesztett. Precízen fizette a havi 90 ezres MÁV-os keresetéből, de amikor sztrájkolt tavaly januárban, csak 40 ezret kapott készhez. Aztán a törlesztőrészlet havi 80 ezer lett. Bement a bankba, hogy nem tud fizetni. Azt mondták: nincs kifogás.

– Akkor még nem volt másodállásom, gyűltek a büntetőkamatok. Próbáltam felvenni a kapcsolatot a jogi osztállyal, találjunk megoldást, azt mondták, várjak – mesél azokról a hetekről, amikor sokat sírt amiatt, hogy ilyen megalázó helyzetbe került. – Májustól nem fizettem a hitelt, vártam. Elvégeztem a valutakezelő tanfolyamot, most van másodállásom. Végül decemberben felhívtak a banktól, hogy kijönnek, és közölték: 13 millióval tartozom. Elmentem a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületéhez, most ők képviselnek. Rengeteg düh van bennem. Hogyan lehet ennyire intoleráns egy bank? Önhibámon kívül jutottam idáig.

Hasonló a helyzete Nagy Orsolyának. Négy éve 5,3 millió forint hitelt vett föl svájci frankban. Két és fél éve kezdődtek a gondok, amikor a 33 ezres havi tartozása vészesen közeledett a duplája felé. Emellett tízezer forinttal többet kellett fizetnie a közös költségre, nőtt a gáz, a villany ára is.

– Elindult a lavina, képtelen voltam ennyi pénzt előteremteni. Havi 50 ezret kell fizetnem bérleti díjként az üzlettulajdonosnak, akinél fodrászként dolgozom. A hitelt minden hónapban fizettem, de kevesebbet, mint amennyit kellett volna. Egy év múlva fölmondta a bank a szerződést – meséli a 35 éves elvált nő. – Az összeomlás szélén voltam, a rezsitartozások halmozódtak. A bank közölte: még 8 millióval tartozom. Először azt gondoltam, vigyék, ennél többet nem tudok dolgozni. De a családom és a barátaim segítettek, kifizettem a tartozásokat, a bankkal pedig új szerződést kötöttem. A svájci hitelt átváltottam forintosra, ennek „köszönhetően” most havi 10 ezerrel többet fizetek, még 32 éven át…

– A Bankszövetség régóta kezdeményezi, hogy szüntessék meg a kilakoltatási moratóriumot, helyette egy olyan hosszú távú megoldást dolgozzanak ki, amely a kormány, a bankok és a hiteladósok között arányos teherviselést állapít meg – nyilatkozta lapunknak Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója. – Ezt a problémát mielőbb kezelni kell, mert a válság a pénzintézetek és a hiteladósok egy része számára is nehéz helyzetet teremt. Az év végi adatok alapján kilencven napon túli hiteltartozása 105 ezer embernek volt, ez 580 milliárd forint hitelállományt jelent. Sokan tartósan fizetésképtelenek, hosszú ideje munkanélküliek. Elengedhetetlen a kormányzat részvétele a probléma kezelésében.

A kormány elképzelése az, hogy akik tudják törleszteni a hitelt, de nagy nehézség árán, azoknak átmenetileg csökkentenék a törlesztőrészletet, és vagy a futamidő hosszabbodna meg, vagy később fizetnének magasabb összeget. A fizetésképtelen ügyfeleknek úgy segítene az állam, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) megvenné a lakást: állami tulajdonba kerülne, amit az adós szociális bérlakásként bérelne. Így nem kellene elhagynia az otthonát. (Tehát szó sincs arról, hogy az állam, mondjuk, átvállalná vagy elengedné a magánszemélyek banki tartozását!)

– Az érintettek közül sokan fellélegeznek, addig sem kerülnek az utcára. De azzal nem számolnak, hogy kiadásaik tovább emelkednek. Sajnos egyáltalán nincs pénzügyi fogyasztóvédelem Magyarországon – mondja Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) főtitkára.

A BHKE pénzügyi és jogi szakemberekből álló alapítói 2004-ben azt tapasztalták, hogy az embereknek általában nincsenek alapos pénzügyi ismereteik. Rátört az országra a „hiteldemokrácia”, boldog-boldogtalan hitelt vett föl, nem mérlegelve a következményeket. De miért is tette volna bárki, amikor a csapból is az folyt, hogy akár nulla önrésszel is bármi – lakás, autó, tévé – megszerezhető?! Tanulságos, hogy hét évvel ezelőtt mindössze három ügyfél fordult az egyesülethez azzal, hogy nem tudja fizetni az ingatlanhitelét, segítsenek. Azután szinte mindenki az autóhitellel járt pórul. Mára fordult a kocka.

– Az ügyfeleink 80 százaléka ma már a lakásáért retteg. Ha nincs a gazdasági világválság, biztosan nem fordul ennyire tragikusra a helyzet, de senki nem láthatott a jövőbe. A hitelfelvevők 70 százaléka devizában adósodott el.

A kormányzat tervezete szerint az eszközkezelő társaság csak azoknak segítene, akik lakáscélú hitelüket nem tudták fizetni, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelüket lakásfelújításra, -korszerűsítésre használták föl. Vagyis nem számíthatnak állami segítségre azok, akik ez utóbbit másra költötték. Pedig sokan a vállalkozásuk finanszírozására teremtettek így forrást, és a fedezetet az ingatlanuk jelentette. Úgy tűnik, több tízezren segítség nélkül maradnak július 1-je után is.