Előzzük meg a bajt!

A Kutyapostás mit tehet mást, a kutyás kérések között válogat, hiszen az összes menhely és alapítvány kérésének tolmácsolása elfoglalná akár az egész lapot is…

A TordasZoo Állatmentő Farm Kiemelten Közhasznú Alapítvány és a Lelenc Kutyamentő Egyesület hosszú évek óta vállt vállnak vetve menti a budapesti Illatos úti gyepmesteri telepre bekerült, s az elképesztő nagy számban gazdája által (!) leadott, elaltatásra ítélt kutyákat. Ezért aztán a leggyakoribb, hogy a nagyon idős, súlyos beteg vagy/és súlyosan sérült kutyák kerülnek gondozásukba, akik olykor hosszú hónapokig tartó gyógykezelés, rehabilitáció után lesznek készek arra, hogy gazdához kerüljenek. Sajnos nem tudnak minden kutyát megmenteni; ha kihoznak egyet, helyébe lép másik öt, tíz, ötven, száz – nincs olyan napja az évnek, amikor ne teremne segítségre váró, sérült, elhagyott, kidobott, altatásra ítélt kutya.

Az, hogy megmentik, akit lehet, már része az életüknek, de szeretnék tudatosítani: a korszerű állatvédelem egyik mottója a megelőzés. Ennek pedig egyik formája az ivartalanítás. Egy kutya ivartalanítása azt jelenti, hogy attól a kutyától soha többet nem születik a világra akár évente kétszer is 6-12 kölyök, újabb és újabb potenciális árva.

A TordasZoo és a Lelenc csapata 2011-re azt tűzte ki célul, hogy minden lehetséges forrást, eszközt, időt és önkéntes segítséget az Illatos úti kutyák minél nagyobb számban történő ivartalanítására fordít. Első lépésként, még januárban, 16 kutyát operáltattak meg. Azért, hogy az akcióban a kutyáknak ne okozzanak stresszt, önkéntesek hada, saját gépkocsijában, az utazás ideje alatt simogatva, nyugtatva szállította a TordasZoo kórházához az ebeket. Ott felkészült orvosok várták őket, az előkészítésnél és az ébredésnél is az önkéntesek biztosították a kutyák nyugalmát. A műtéti altatások modern altatószerekkel történtek, amelyek hatását gyógyszeresen lehet felfüggeszteni, így minden kutyát stabil állapotban engedhetett el az orvoscsapat. Megvárták, míg minden négylábú teljesen felébred, meggyőződtek arról, hogy nincs hányingere, fájdalma – a műtét során minden kutyus hosszú hatású gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító injekciót is kapott –, és ezt követően vitték vissza a kutyákat az Illatos útra, épp¬úgy, ahogyan el is hozták: önkéntesek ölében, simogató kezek között. A tapasztalatokon felbuzdulva arra kérnek mindenkit: aki teheti, segítsen abban, hogy gyakran szervezhessenek ilyen akciót és minél több Illatos úti kutyát ivartalaníthassanak.