Hagyományos vagy alternatív iskolát?

Gondoljon egy számra nulla és tíz között! Adjon hozzá tizenegyet, aztán ötöt, majd vegyen el belőle tizenhármat, végül vonja ki a számot, amire gondolt. Az eredmény három, ugye? A feladványt második osztályos gyerekektől hallom, akik megfeszített figyelemmel, lelkesen próbálgatják a trükköt (az eredmény mindig az összeadások, kivonások végeredménye, függetlenül a gondolt számtól). Közben úgy tanulnak összeadni, kivonni, hogy észre sem veszik. A terem közepén állnak, nagy körben. Aztán számolnak hangosan emelkedő és csökkenő sorrendben, minden páros számnál tapsolnak, a hárommal oszthatóknál pedig ugranak egyet. Matekóra vagy torna? – a kérdés értelmetlen.

A pécsi Mandulafa Waldorf iskolában, ahol már kora reggel óta figyelem az eseményeket – csakúgy, mint a többi Waldorfban – nincsenek szigorúan körülhatárolt tantárgyak. Van viszont mézes tea minden gyereknek érkezéskor és kézfogás, amint belép az ajtón. Aztán beszélgetés, hogy kivel mi történt tegnap óta, majd sok-sok tavaszi ének, körjáték, mozgás és furulyaszó. És vannak padok is – de többnyire félretolva a sarokba, mert kell a hely a játékos tanuláshoz.

– Hogy lesz ebből tudás? – kérdezem a szünetben Papp Katalin osztálytanítót, aki elmagyarázza: náluk a tanév korszakokra, epochákra bomlik, most épp a számolás epocha tart, minden játékos feladat e téma köré csoportosul. A cél, hogy a gyerekek élvezzék, amit tesznek, így megmarad bennük a kíváncsiság, a kreativitás, s mivel nincs teljesítménykényszer, így jut idő arra, hogy tudásuk elmélyüljön. A tanító szerint ugyanott tartanak a diákok tudásban, mint a hagyományos iskolákban tanulók.

Figyelem a gyerekeket a verőfényes tavaszi napsütésben, vidáman hancúroznak a félórás szünetben az udvaron. Szőke kislány, Julcsi szalad hozzám, kíváncsian nézi a jegyzetfüzetemet, aztán elmeséli, milyen klassz csörgőlabdát barkácsoltak múltkor. Imád ide járni, mondja, a kézműveskedés az egészben a legjobb. Osztani viszont – ellenben az állami iskolák második osztályos követelményével – még nem tud.

– Ott emiatt valószínűleg már egy sor kudarc érte volna, ami nyomasztaná. Itt viszont felszabadult, boldog, tele van ötletekkel, jól kommunikál és előbb-utóbb osztani is fog – mondja Papp Katalin

Végignézek egy angol foglalkozást is: a gyerekek nyitják-csukják az ajtót, az ablakot, rajzolnak a táblára – a tanárnő instrukciói szerint, aki nem szólal meg magyarul. Majd megszólítok egy szülőt. Az anyukának van összehasonlítási alapja: nagyobbik lánya államiba jár, a kisebbik itt tanul. Nem rejti véka alá véleményét, ám a nevét nem árulja el, nehogy a nagyobbiknak ebből hátránya legyen.

– Nem félek attól, hogy Lili kevesebbet fog tudni, mint a másik lányom. Igaz, hogy ő már negyedikben kiváló dolgozatot írt a szikes talajról, de két hét múlva fogalma se volt, mit tanult. Ráadásul gyakran fáj a hasa, és stresszel, ha szerepelni kell. Lili viszont szívesen jön iskolába, a szereplés pedig természetes számára. Nincs házi feladata, otthon mégis rendszeresen újraszámolja, énekelgeti, mondogatja az iskolában hallottakat. Mert élvezi.

Előnyök és hátrányok
Nálunk többféle alternatív iskola működik, legelterjedtebb a Waldorf, a Rogers és a Montessori. Van-e olyan közös ismérvük, ami megkülönbözteti őket a hagyományos állami iskoláktól? A kérdésre dr. Imre Anna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főmunkatársa válaszol.

– Közös bennük a személyiségközpontúság s az, hogy a gyerekek sokféleségét evidenciának tekintik. Odafigyelnek az egyéni képességekre és kibontakozását segítik. Nagy szerepet kap náluk a közösségépítés, a szociális képességek fejlesztése. Általában jó légkörű iskolák.

– Melyek a hagyományos iskolák előnyei és hátrányai az alternatívakhoz képest?
– Előnyeik az ingyenesség és a kiszámíthatóság. Hátrányuk, hogy az egyes intézmények között nagy minőségbeli különbségek tapasztalhatók.

– Az alternatív iskolák ellenzői azzal érvelnek, hogy kevesebb lexikális ismeretet kapnak a gyerekek és kevésbé tanulnak meg alkalmazkodni a világhoz.
– A tananyagcentrikus intézményekhez képest valóban lehetnek lemaradások, de ezek behozhatók. A lexikális tudás csak akkor ér valamit, ha jó képességfejlesztéssel párosul, abban viszont jobbak az alternatívak. Az alkalmazkodás és fegyelem pedig nem feltétlenül azt jelenti, hogy megtanulnak hátratett kézzel csöndben ülni.

– Milyen gyerektípusnak javasolt különösen az alternatív iskola?
– A két ellenpólusnak: a problémás gyerekeknek, akik tanulmányi vagy viselkedésbeli problémákkal küzdenek és a kiemelkedően tehetséges gyerekeknek, akiknek szűk a hagyományos iskolai keret.