Rablótámadás mint üzemi baleset

Egy pénzszállító autót fegyveres rablók támadtak meg, lövöldözés tört ki, és az egyik őrt öt találat érte. Túlélte, de maradandó sérüléseket szenvedett: munkaképességét részben elvesztette, gyakorlatilag huszonöt évesen nyugdíjba kellett vonulnia.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2011. 05. 21. szombat2011. 05. 21.
Rablótámadás mint üzemi baleset

Kapott körülbelül egymillió forintot a biztosítótól, hatszázezer forint jutalmat a munkáltatótól és összesen havi negyvenezer forint ellátást az államtól, két különböző jogcímen. A jogvita azon tört ki, hogy a biztonsági őr a munkáltatótól egy nagyobb összeget követelt kártérítésként, mivel szerinte a munkaképességét üzemi balesetben vesztette el.

A pernek sok mellékszála volt, kezdve attól, hogy akkor tulajdonképpen mekkora kár is érte az öt helyen meglőtt biztonsági őrt, egészen odáig, hogy a volt munkavállaló a támadás óta kerüli-e az embereket vagy eleve hajlamos volt a bezárkózásra. A fő kérdés azonban az volt, hogy lehet-e üzemi balesetnek minősíteni egy fegyveres rablótámadást, így mi is erre koncentrálunk.

A Munka törvénykönyve azt mondja, hogy a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta a kárt. Részben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a munkavállaló vétkesen közrehatott a károkozásban.

A pénzszállító cég arra hivatkozott, hogy a rablótámadás mint körülmény kívül esik a működési körén. A munkavállaló szerint viszont, mivel a biztonsági cégre kifejezetten a rablótámadások elleni védekezés miatt van szükség – ráadásul a szabályzatban pontosan leírják, mi a teendő rablótámadás esetén –, egyértelmű, hogy a rablótámadás belül van a működési körön. Erre a munkáltató azzal vágott vissza, hogy a biztonsági szolgálatra éppen a rablótámadások kizárása érdekében van szükség, tehát ezek nem tartoznak a rendes ügymenethez.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a kár akkor esik kívül a munkáltató tevékenységi körén, ha a tevékenység és a kár között nincsen okozati összefüggés. Esetünkben viszont volt, hiszen az őrt vélhetően senki nem támadja meg, ha nem éppen pénzt szállít. Így a rablótámadás üzemi balesetnek minősült, következésképpen jár kártérítés a munkavállalónak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek